Látszik a hit az embereken – fogalmazott a Csíksomlyón eltöltött egy
hónap után a kegytemplom új igazgatója. Urbán Erik ferences szerzetes,
aki egyben a rendházfõnök helyettese is, augusztus közepén érkezett a
Szûzanya lábához. Vallomása szerint örömmel tapasztalta az elmúlt néhány
hétben, hogy a hozzájuk látogatókban van egyfajta törekvés a jóra, a
hitben való elmélyülésre.
Csíksomlyó ismerõs ugyan, de most más szemmel tekintek rá – kezdte
beszélgetésünket a ferences szerzetes. Mint fogalmazott, korábban ugyan
többször megfordult a kegyhelyen, ám számára mindenképpen nagy ajándék
Istentõl, hogy itt szolgálhat. „Egyfajta kihívás ez számomra, egészen
addig, amíg át nem látom a dolgokat, vagy bele nem tanulok. Viszont azt
mindig tudtam és tudom, hogy a kegyhelyet nem nekem kell vezetni,
igazgatni egy személyben, hanem mindig az itt szolgáló közösséggel
egyetértésben. Bármit teszünk, azt nem mindig egy személyben tesszük,
hanem a többi testvérrel közösen. Így bízok az õ segítségükben is” –
magyarázta Erik testvér. Majd viccesen hozzátette, azt szokták mondani,
az ember akkor van otthon, mikor a sötétben tudja, hol a
villanykapcsoló. Ebbõl a szempontból úgy érzi, megtalálta a helyét a
Szûzanya lábánál, fõleg, hogy most már a rá háruló feladatok is kezdtek
letisztázódni számára.
A ferences szerzetes munkájával kapcsolatban úgy vélte, elsõdlegesen
mindenképp be kell állni a már kitaposott utakba, ám idõvel biztos
lesznek olyan dolgok, amelyeken változtatni kell. „A világ állandó
fejlõdésben van, ez a tendencia a kegyhelyet sem kerülheti el. Változik a
látogatók életkora, indíttatása, változik az, kit hogyan lehet
megszólítani. Én azt hiszem, hogyha az idelátogatókat vidám lélekkel
tudjuk szolgálni, akkor megszeretjük egymást.”
Úgy érzem, elfogadtak a hívek
Az
elmúlt hetek tapasztalatairól örömmel mesélt a templomigazgató. Mint
elmondta, egy hónap után úgy érzi, elfogadták a hívek. „Ha én szeretetet
adok, vagy próbálok közvetíteni például a szentmisén, vagy esetleg mise
után egy-egy jó szóval, akkor azt visszaadják az emberek” – árulta el
Erik OFM. Kiemelte, nem érzi, hogy a közösségben hátrányban lenne azért,
mert õ a legfiatalabb. Sõt, a testvérek úgy tartják, inkább elõnyére
válik ez, hiszen fiatal lendületet hozott a ferencesek közé.
A szeretet a legfontosabb
„A
legfontosabbnak szolgálatom során azt tartom, amit papi jelmondatomnak
is választottam a II. Vatikáni Zsinat dokumentumából: a szeretet és
annak mûve marad meg (GS 39)” – magyarázta a szerzetes, kifejtve, egy
ilyen jelmondatot nem csak úgy választ az ember, hanem átgondoltan teszi
azt. „Bár mindössze három éve vagyok pap, elõzõ szolgálati helyemen,
Kaplonyban tapasztaltam azt, hogy ha szeretetet ad az ember, azt valóban
vissza is kapja” – részletezte.
Beszélgetésünk további részében
néhány olyan élményrõl is beszámolt, melyek még jobban megerõsítették
abban, milyen felemelõ érzés Csíksomlyón szolgálni. Egyik nap egy
édesanya látogatta meg a kolostort, két kovácsolt keresztet tartva
magánál. Azt kérte, áldják meg azokat, mert új házuk tetejére kerülnek
majd. Volt olyan is, hogy egy fiatal házaspár életük legfontosabb
„kegytárgyát” hozta áldásra, újszülött kisbabájukat. „Megható volt
látni, hogy valakik fontosnak tartják ezeket” – tette hozzá a
templomigazgató.
Szerinte õszinte szándékkal látogatnak az
emberek Csíksomlyóra, hiszen nagyon sok olyan teher van, amit ott
tesznek le, a Szûzanya közbenjárását kérve. „Biztos, hogy nagyon sok hit
növekszik itt, ami fontos jellemzõje kell legyen a kegyhelynek. Maga
VI. Pál pápa mondta, ezek a helyek tulajdonképpen lelki klinikák. Más
szavaival élve, jó ide Csíksomlyóra jönni, egy kicsit elcsitulni a
Jóistennél” – mondta a szerzetes. Erik testvér egyik legfontosabb
feladatnak azt látja, megerõsíteni hitében azt, aki a kegyhelyre
látogat. Aki pedig turistaként érkezik a Szûzanya lábához, azt valahogy
az Istenhez vezetõ útra kellene csalogatni.
Élete több meghatározó eseménye köti Csíksomlyóhoz
P.
Urbán János, fr. Erik OFM 1981. január elsején született a Szatmár
megyei Krasznabélteken. Csíksomlyóhoz életének több meghatározó eseménye
kapcsolódik: az egyéves jelöltidejét töltötte a kegyhelyen, majd
ugyancsak ezen a helyen tett örök fogadalmat 2006-ban, és rá két évre
szintén a Szûzanya lábainál szentelte pappá dr. Jakubinyi György érsek. A
szerzetes Csíksomlyóra kerülése elõtt mintegy három évig volt a
kaplonyi ferences kolostor házfõnöke. Papi jelmondata: „A szeretet és
annak mûve marad meg. (GS 39)”.
)
