Szociálpolitikusból örökfogadalmas szegénygondozó

A ferencesek nagy családjának egyik magyar hajtása, a szegénygondozó nõvérek közössége szeptember 17-én Szécsényben, a ferences templomban tartott ünnepi liturgia keretében új örökfogadalmas nõvérrel gazdagodott, Hajós M. Ágnes személyében.

Ezt a szerzetesi közösséget 1927-ben Oslay Oswald ferences, Páhok Mária Franciska és Kroumann Mária Magdolna alapította. A Ferences Szegénygondozó Nõvérek Kongregációjának célkitûzése, hogy a társadalmi és egyházi körülmények figyelembevételével minden lehetõséget mint Istentõl ajándékozott eszközt ismerjen fel és a legszegényebbek szolgálatára hûségesen használjon. Az e szerzetesi közösséghez kapcsolódó, Egri Norma néven ismertté vált szegénygondozó módszer és mozgalom bámulatos gyorsasággal terjedt el az egész országban. 1936-tól már a ferences lelkiséggel és Isten személyes szeretetét hordozó krisztusi szolgálattal 43 településen 250 nõvér keresete fel az elesett embereket.

A szegénygondozó nõvérek közössége a rendszerváltozáskor, 1990-ben Esztergomban alakult újjá, és itt van az anyaházuk is. Ezen kívül Szécsényben és Siófokon szolgálnak nõvérek, akik arra szentelik életüket, hogy alapítóik nyomán a mai kor körülményei között hirdessék az üdvösség örömhírét a testi–lelki nyomor fogságában sínylõdõknek, és reményt vigyenek azoknak, akik nehéz szociális helyzetben vannak.

Az örökfogadalmát most letevõ Ágnes nõvér Budapesten született és nevelkedett nyolc testvér között második gyermekként. Mindig is nagy ajándéknak tekintette a szeretetteljes családi környezetet. Fõiskolai és egyetemi tanulmányai után a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetben kutatóként dolgozott, szabadidejében sokat sportolt, zenélt, kirándult és hitoktatott.

Hét éve léptett be a ferences szegénygondozó nõvérek szerzetesrendjébe. A rend különbözõ házaiban hosszabb-rövidebb idõt töltött, jelenleg Szécsényben a rendhez tartozó Ferences Betánia Idõsek Otthonát vezeti.

„Nagy boldogság számomra az örökfogadalom – mondta Ágnes nõvér a Ferences Sajtóközpontnak. – Ez az, amire már évekkel ezelõtt várakoztam, hogy életemet ünnepélyesen és egészen Istennek ajándékozzam. Így menyasszonya lehetek annak a Jegyesnek, aki életét egészen nekem adta. Megtapasztaltam egész életemben, hogy Isten szeretete körülvett, vezetett és óvott. Kezdve szüleim szeretetétõl, egészen a mai napig. Megtapasztaltam, hogy ajándék az életem, hogy Isten tartja kezében, hogy számít rám, hogy szeret.”

Budapest, 2011. szeptember 21.

Szerdahelyi Csongor, Ferences Sajtóközpont