Szeptember kiemelkedõ napja Szent Mihály
ünnepe, amely egyben a gyulafehérvári székesegyház valamint a
csíkszentmihályi egyházközség búcsúja. E nap a félelem nélküli erõs
akarat ünnepe, amely a népi hagyományban gyakran összekapcsolódott a
szürettel, böjttel valamint a Katalin-napig tartó kisfarsang
kezdetével.

Búcsúra fogadja híveit a csíkszentmihályi templom
Szeptember 29-én van Szent Mihály, Gábor és Rafael arkangyalok
ünnepe. A néphagyomány sok mindent társított ehhez az ünnephez, ami
egyben jeles napnak is számított. Na, de ki is valójában Szent Mihály?
Egyike a hét arkangyalnak (fõangyalnak), õ a mennyei hadak nagy vezére
és gyõztes harcosa. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyõz minden
gonoszt, akaratereje hatalmas, mint ahogyan õ maga is. Isten iránti
hûsége megingathatatlan. Neve a héber „mi ká él” = „ki olyan, mint az
Isten?” kifejezésbõl ered. Az Istenhez hûséges angyalok jelszava,
csatakiáltása: Ki olyan, mint az Isten?! Értelme ez: senki sem olyan,
mint az Isten, vagyis: Isten a leghatalmasabb, õ a gyõztes, õt kell
Úrnak elismerni, õt kell szolgálni.
Nagyon sok templom
védõszentje, és sok település is róla van elnevezve. Már Szent István
maga és királyi háza örök üdvösségére Mihálynak szentelte a veszprémi
székesegyházat. Õ a patrónusa a váci és erdélyi, társpatrónusa az egri
egyházmegyének is. Mihály és Gábor angyal zománcképe ott van a Szent
Korona alsó részén is. A koronázási szertartás õsi bizánci szövege
szerint ugyanis az új császár elõtt maga Mihály arkangyal tárja majd föl
az uralom kapuit. Ez a hit a magyar királyi udvarban sem lehetett
ismeretlen. Egy 11. századi miniatúra II. Basileos császár koronázását
úgy ábrázolja, hogy Krisztus nyújtja a koronát a császár feje fölé,
Gábor teszi a fejére, Mihály pedig lándzsát ad a kezébe. A két arkangyal
a koronázás, illetõleg uralkodói hatalom égi eredetére emlékezteti a
királyokat.
A közel ezer éves egyházközség is ünnepel
Ez
a nap az év egyik legnagyobb ünnepe a Szent Mihály arkangyalról
elnevezett csíkszentmihályi plébániának. Az egyházközség elsõ említése a
pápai tizedjegyzékben 1333-ban fordult elõ: de Sancto Michaele. Ekkor
már templomos hely volt, azaz a település jóval ennél korábbi. A szepesi
püspök feljegyzéseiben egy 1103-as évszám is található, melyet a
templomon látott. A jelenlegi római katolikus templom a 13. században
épülhetett, talán egy régebbi templom helyén. A település õsi tízesei:
Csorosza, Alszeg, Templomszer, Tõkeszege, Csibafalva, Sárhidja. Nevében
maradt fenn Cibrefalva, melyet az 1694-es tatárbetörés pusztított el,
akkor hét személy élte túl a pusztítást. A település az 1400-as évektõl
az 1600-as évek elejéig élte fénykorát.
Ebben az idõben Csíkszék egyik legnagyobb települése volt. A falun
vezetett át a Moldvát Csíkkal összekötõ Gyimesi-átjáró nyomvonala.
1622-ben a falu megalkotta Székelyföld ötödik, Csík második legkorábbi
falutörvényét. A falu kivette részét a szabadságharcokból is. Fiai
hõsiesen küzdöttek a harctereken, de nem hiányoztak a csíksomlyói
gimnázium padjaiból sem. Tanítókat, orvosokat adott nemzetünknek. Az
egyházközség lelki vezetését három lelkipásztor egy évszázadon át látta
el: Gábosi Dénes, Soó Dénes és Csutak László. Az elsõ világháborútól az
1989-es fordulatig Csíkszentmihály fejlõdési üteme lelassult.
Egy kis néphagyomány
A
mezõgazdaságban szeptember a számvetés, a teljes betakarítás, szüret,
szántás-vetés idõszaka, amikor nagyon sok múlik az idõjáráson. Emiatt
számos hiedelem, idõjárásjóslás kapcsolódik a hónaphoz. A meteorológusok
Õszelõként tartják számon, a régi székely-magyar naptárban Földanya
havának nevezik, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Mihály
hava.
Szent Mihály napja a gazdasági év fordulója, Csíkban
ilyenkor térnek vissza a havasi legelõkrõl a pásztorok, hogy télire a
gazdák gondjaira bízzák a jószágot. Ez a nap a pásztorok
elszámoltatásának, szegõdtetésének és a cselédfogadásnak is egyik
idõpontja volt. Ekkor kapták meg bérüket, illetve újból elszegõdtek a
régi gazdához vagy újat kerestek. Az asszonyok számára munkatilalom volt
érvényben: aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, aki mángorol,
annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég. Úgy tartották, hogy
Szent Mihály után már a fû sem nõ. Ezzel a nappal kezdõdött az ún.
kisfarsang ideje, a lakodalmak õszi idõszaka, amely Katalin napjáig
(november 25-ig) tartott. Kisfarsang után nagyfarsangig tilos volt
lakodalmazni vagy bált tartani.