Szent Mihály, a mennyei hadak vezére

Búcsúra fogadja híveit a csíkszentmihályi templom

Szeptember 29-én van Szent Mihály, Gábor és Rafael arkangyalok ünnepe. A néphagyomány sok mindent társított ehhez az ünnephez, ami egyben jeles napnak is számított. Na, de ki is valójában Szent Mihály? Egyike a hét arkangyalnak (fõangyalnak), õ a mennyei hadak nagy vezére és gyõztes harcosa. Jelképe hatalmas kardja, mellyel legyõz minden gonoszt, akaratereje hatalmas, mint ahogyan õ maga is. Isten iránti hûsége megingathatatlan. Neve a héber „mi ká él” = „ki olyan, mint az Isten?” kifejezésbõl ered. Az Istenhez hûséges angyalok jelszava, csatakiáltása: Ki olyan, mint az Isten?! Értelme ez: senki sem olyan, mint az Isten, vagyis: Isten a leghatalmasabb, õ a gyõztes, õt kell Úrnak elismerni, õt kell szolgálni.

Nagyon sok templom védõszentje, és sok település is róla van elnevezve. Már Szent István maga és királyi háza örök üdvösségére Mihálynak szentelte a veszprémi székesegyházat. Õ a patrónusa a váci és erdélyi, társpatrónusa az egri egyházmegyének is. Mihály és Gábor angyal zománcképe ott van a Szent Korona alsó részén is. A koronázási szertartás õsi bizánci szövege szerint ugyanis az új császár elõtt maga Mihály arkangyal tárja majd föl az uralom kapuit. Ez a hit a magyar királyi udvarban sem lehetett ismeretlen. Egy 11. századi miniatúra II. Basileos császár koronázását úgy ábrázolja, hogy Krisztus nyújtja a koronát a császár feje fölé, Gábor teszi a fejére, Mihály pedig lándzsát ad a kezébe. A két arkangyal a koronázás, illetõleg uralkodói hatalom égi eredetére emlékezteti a királyokat.

A közel ezer éves egyházközség is ünnepel

Ez a nap az év egyik legnagyobb ünnepe a Szent Mihály arkangyalról elnevezett csíkszentmihályi plébániának. Az egyházközség elsõ említése a pápai tizedjegyzékben 1333-ban fordult elõ: de Sancto Michaele. Ekkor már templomos hely volt, azaz a település jóval ennél korábbi. A szepesi püspök feljegyzéseiben egy 1103-as évszám is található, melyet a templomon látott. A jelenlegi római katolikus templom a 13. században épülhetett, talán egy régebbi templom helyén. A település õsi tízesei: Csorosza, Alszeg, Templomszer, Tõkeszege, Csibafalva, Sárhidja. Nevében maradt fenn Cibrefalva, melyet az 1694-es tatárbetörés pusztított el, akkor hét személy élte túl a pusztítást. A település az 1400-as évektõl az 1600-as évek elejéig élte fénykorát.

Ebben az idõben Csíkszék egyik legnagyobb települése volt. A falun vezetett át a Moldvát Csíkkal összekötõ Gyimesi-átjáró nyomvonala. 1622-ben a falu megalkotta Székelyföld ötödik, Csík második legkorábbi falutörvényét. A falu kivette részét a szabadságharcokból is. Fiai hõsiesen küzdöttek a harctereken, de nem hiányoztak a csíksomlyói gimnázium padjaiból sem. Tanítókat, orvosokat adott nemzetünknek. Az egyházközség lelki vezetését három lelkipásztor egy évszázadon át látta el: Gábosi Dénes, Soó Dénes és Csutak László. Az elsõ világháborútól az 1989-es fordulatig Csíkszentmihály fejlõdési üteme lelassult.

Egy kis néphagyomány

A mezõgazdaságban szeptember a számvetés, a teljes betakarítás, szüret, szántás-vetés idõszaka, amikor nagyon sok múlik az idõjáráson. Emiatt számos hiedelem, idõjárásjóslás kapcsolódik a hónaphoz. A meteorológusok Õszelõként tartják számon, a régi székely-magyar naptárban Földanya havának nevezik, a hónap régi magyar (katolikus) neve pedig Szent Mihály hava.

Szent Mihály napja a gazdasági év fordulója, Csíkban ilyenkor térnek vissza a havasi legelõkrõl a pásztorok, hogy télire a gazdák gondjaira bízzák a jószágot. Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának, szegõdtetésének és a cselédfogadásnak is egyik idõpontja volt. Ekkor kapták meg bérüket, illetve újból elszegõdtek a régi gazdához vagy újat kerestek. Az asszonyok számára munkatilalom volt érvényben: aki ilyenkor mos, annak kisebesedik a keze, aki mángorol, annak egész évben dörögni fog a háza felett az ég. Úgy tartották, hogy Szent Mihály után már a fû sem nõ. Ezzel a nappal kezdõdött az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmak õszi idõszaka, amely Katalin napjáig (november 25-ig) tartott. Kisfarsang után nagyfarsangig tilos volt lakodalmazni vagy bált tartani.