Sajtótájékoztató a Iustitia et Pax Pápai Tanács új dokumentumáról

„A nemzetközi pénzügyi rendszer reformjáért egy egyetemes hatáskörrel rendelkezõ közhatóság távlatában” címmel tett közzé jegyzéket a vatikáni dikasztérium, amelyben kiemeli a pápai tanítás egyes pontjait. Hangsúlyozza, hogy a pénzügyi világ nem tiporhatja el az emberiség szükségleteit. Továbbá mindaz, amit a világ népei nem hagynak jóvá, és ami nem képviseli érdekeiket, azt meg kell reformálni. Többek között ezek a koncepciók hangzottak el a hétfõ délelõtti vatikáni sajtótájékoztatón.

Turkson bíboros, a Iustitia et Pax Pápai Tanács elnöke az újságíróknak kijelentette: ezzel a jegyzékkel az egyház nem kíván az „indignados” (elégedetlenek) mozgalmának élére állni, mert a pápák tanítását követi. XVI. Benedek és a Szentszék nagy figyelemmel kíséri a jelenlegi pénzügyi válság miatt felmerülõ kérdéseket. Folyamatosan nemcsak közös feladatvállalásra buzdít, hanem arra is, hogy ez a cselekvés a gazdasági, társadalmi, kulturális és spirituális szempontok szerint történjen.

Mario Toso püspök, a Iustitia et Pax Pápai Tanács titkára a vatikáni dokumentum eredetiségét abban látja, hogy egy egyetemes kompetenciával rendelkezõ közhatóság létrehozására tesz javaslatot. A jelenlegi nemzetek feletti szerveknél jobban tudná irányítani politikai és etikai szempontból a piacokat, amelyek pusztán a pénzügyi törvényeket követik. A G20 országokról szólva elmondta, hogy hiányzik legitimitásuk és a politikai megbízatásuk a nemzetközi közösség részérõl. Minél jobban kiszélesedik körük, annál inkább elvesztik hatékonyságukat.

Leonardo Becchetti, a római Tor Vergata Egyetem gazdaságpolitika professzora a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a globalizáció korában nem hagyhatunk figyelmen kívül senkit, ellentétben a múltban követett gyakorlattal. Az egymásrautaltság konkrét példáit hozta fel: az amerikai államkincstár válsága az egész világ megtakarítóinak a problémája, köztük elsõsorban Kínáé, amely saját tartalékainak nagy részét az USA-ban fektette be. Görögország csõdje pedig a francia és a német bankok problémája, amelyek nagy befektetetéseket tettek az országban. A világ szintû szegénység mindenki problémájává válik, mert a szegények e tömege, amely nagyon alacsony fizetésért is hajlandó dolgozni, jelentõs fenyegetés a jóléti állam számára.

Becchetti professzor szerint gyakorlati szinten a vatikáni dokumentum a politika és a pénzügyi világ közötti új egyensúly megteremtését, pénzügyi szempontból Európa egységét és a nemzeti pénzpolitika nagyobb szabályozottságát javasolja. A szabályok már léteznek, csak gyakorlati alkalmazásuk ütközik nehézségekbe. Egy szemléletes példával illusztrálta, hogy milyen sötét alagútba kerültek a nagy nemzetközi bankok, amelyek számára a Vatikán a pénzügyi tranzakciókra kivetett adó bevezetését javasolja.

A bankok helyzetét egy 400km/óra sebességgel haladó autó vezetõjéhez hasonlította, aki ahelyett, hogy 150km/órával és biztonsági övvel vezetne, inkább életét kockáztatja és nagyon gyorsan hajt. A globális pénzügyi válsággal a nagy pénzügyi közvetítõ cégek csõdbe kerültek, mert nem lassítottak a tempón, nem akartak egy kicsit jobban a személy szolgálatába állni és szabályokat alkotni, amelyek a túlélés nagyobb lehetõségeit biztosították volna számukra.

(sv)