Mi
is lakik valójában a szívünkben? A siker, a hírnév vagy a pénz
iránti vágy? Talán csalódás, fájdalom, amely miatt sírunk is
néha titokban? Vagy a legnagyobb kincs, a szeretet lakik a
szívünkben?
Mindannyiszor
megdobban a szívünk, amikor meghalljuk a szeretetteljes hívást,
és tudjuk Jézus hív így minket magához, és a gyerekekhez,
azokhoz, akik egy emberhez méltó élet reményében egyszer Böjte
Csaba testvér karjaiba „kapaszkodtak”, megmenekülve ezáltal a
lecsúszás, az elkallódás elõl.
S,
most Csaba testvérrel együtt mi is karjainkba zárhatjuk õket
azért, hogy ezáltal is gyarapodjanak. A gyermekekével együtt
dobban a mi szívünk is, amikor megosztjuk velük azt, amibõl így
nekünk is csak több lesz: a szeretetünket.
Idén
nyáron többször is hozzá tudtunk járulni a Dévai Szent Ferenc
Alapítvány házaiban az otthonosság, a családias légkör a
jókedv és a biztonság megteremtéséhez.
2011.
augusztus 6-án Székelyhídra vittünk jelentõsebb mennyiségû
bútorszállítmányt, mely berendezési tárgyak már a
Stubenberg-kastélyban kialakítandó gyermekotthon lakóinak
kényelmét fogják szolgálni.
2011.
október 7-én Gálospetriben jártunk, ahol a Dr. Szabó Éva
adományából származó bútorokkal segítettünk a ház
lakótereinek berendezésében, a SZOTI Kft. tulajdonosainak, Tóth
Juditnak és Szoták Ibolyának köszönhetõen pedig több karton
édességgel tudtuk meglepni az otthon kis lakóit.
Köszönjük
továbbá a ruha, tanszer és háztartási gép adományokat
mindazoknak, akik ezekkel segítették munkánkat, így többek
között a Debreceni Egyetem Könyvtáraiban dolgozó támogatóinknak,
Kiss Zsófiának és a Fazekas Mihály Gimnázium tanulóinak, akik a
székelyhídi napközi mellett rendszeresen segítik a diószegi
gyerekek ellátását is, és természetesen köszönet illeti a
Csóra Kft-t amely folyamatosan biztosítja számunkra a szállításhoz
szükséges tehergépkocsit.
Ezeken
a találkozásokon mindannyiszor pótolhatatlan emlékeket zárunk a
szívünkbe - amelyeket életünk során kincsként õrzünk -, és
amelyek majd sok év távlatából is átcsillannak múló éveink
eseményein. Ilyen szívet melengetõ érzés volt hallani
Gálospetriben a gyerekek közös énekét is: „Ne
félj, mert megváltottalak, karjaimba zártalak…”.
Minden
alkalommal megtapasztaljuk, hogy számunkra is milyen nagy kegyelem,
hogy Csaba testvér által - és Felföldi László plébános
segítségével - alázattal és könyörületes szívvel
szolgálhatjuk a rászorulókat, ami mindig új erõt ad a
folytatáshoz.
Az
emberi jószándék és a soha el nem fogyó szeretet jele, hogy a
régiek mellett szinte minden alkalommal csatlakoznak hozzánk új
támogatók is. Ilyen volt legutóbb a 60 pár cipõt felajánló
Fehér Tünde is akinek az adományát Dr. Major Tamás segítségével
a csángóföldi magyarokhoz juttattuk el.
"Hallgatni
kell. A másik embert,
Ahogy
kiáltoz, sáros, megvert,
kisemmizett
kis életét.
És
látni kell a fal mögött is
az
összekuszált arcokat,
mikor
a könny már véres pára..."
(Kannás Alajos - Hallgatni)
Danka
Erika
Debrecen,
2011. november 15.
Hálás
szeretettel köszönöm a Magyarországi testvéreim szeretetét,
Csaba t.
)
)
)
)
)
)
