Érdekességek,
melyek a fõ
hírekbõl kimaradtak
2012.
3. szám – 2012. január 29.
KIÁLTS HOLLYWOOD
SZÍVÉÉRT
Nem koncert, nem
konferencia, hanem spirituális stratégia
Március 15-én a
filmipar világközpontja, Hollywood szívéért
tartanak imafesztivált a Gibson Amfiteátrumban, az Universal
Studios közelében. Faytene Grasseschi programigazgató, spirituális
vezetõ nyilatkozott a sajtónak arról, mi is a célja a „Kiálts
Hollywoodért” néven meghirdetett akciónak. Forrás:
christian.post.com; christiannews.com; faytene.ca. Írta: Dr. Békefy
Lajos.
Óvodás korig 4 000
óra a tv elõtt - mit „fogyasztanak”?
Faytene Grasseschi
a szenvedélyes szervezõ, lelki ember és igazgató így hirdette
meg az alkalmat: „Ez nem koncert, ez nem konferencia, hanem egy
nagy kiáltás Istenhez, hogy a jelenkor egyik legbefolyásosabb
’iparágának’, a filmnek a központját mozgassa meg, s indítsa
meg szeretetével”. De mire is? Arra, hogy a tömegek Hollywood
segítségével is eljussanak Istenhez, az igazi hitre. Grasseschi
szerint az átlag amerikai alig tölt évente 28 óránál többet
templomban, de naponta legkevesebb hat órán át fogyasztja a média
ilyen-olyan termékeit. Az is döbbenetes adat – teszi hozzá
Grasseschi -, hogy az amerikai kisgyerekek, mielõtt elérik az
óvodás kort, már közel 4 000 órát töltöttek tv elõtt.
És mit néznek, látnak? – Ez a nagy kérdés, ami egy életre
befolyásolja lelki világukat. Éppen azért, hogy a médiákban
szennyezõ folyamként áradó játékfilmek, hollywoodi termékek a
pozitív értékek felé vigyék a nézõket, bármely korosztályhoz
is tartozzanak, nagy szükség van az imádkozásra, Istenhez
kiáltani Hollywood szívéért. 18 éves korig a médiákon
keresztül 16 000 eljátszott gyilkosság és 200 000-nél
is több erõszakos cselekmény képe zúdul rá a fejlõdõ tinik
lelkére. Merre sodródik ilyen áradatban az életük,
gondolkodásuk, értékfelfogásuk? A jó irányvételért akarnak
imádkozni, kiáltani Istenhez március 15-én a hatalmas stúdióban.
Faytene Grasseschi
(Kryskov) és a multimédiás lelki stratégia
1997-ben állt be a
keresztyén szolgálatba teljes idõvel és energiával Grasseschi. A
kanadai Vancouver belvárosának utcáin szólította meg a
szegényeket, hajléktalanokat. A kanadai „Szomszédok Misszióban”
segélyakció keretében kezdett el élelmet osztani, látogatásokat,
házi ápolást folytatni. 2000-tõl tengerentúli misszionáriusnak
szegõdött és humanitárius segélyezést végzett. Hét hónapon
át Nyugat-Afrikában szolgált beteg gyermekek között. Az utóbbi
években énekkel, versekkel, konferenciákkal szolgálja Istent és
segíti a rászorulókat Kanadában. Jelenleg is szóvivõje a
„Kanada a Keresztyén Értékekért” nevû befolyásos civil
szervezõdésnek. Nagy odaadással, sõt szenvedéllyel szolgálja
Krisztus testét, az egyházat, hirdeti Isten Szavát. Életének
vezérigéje az 1Kor 13-ból ez: „…megmarad a hit, remény,
szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet”. A
Kiálts Kanada mozgalmát teljes erõbedobással segíti,
emlékeztetve mindenkit Keresztelõ János szavára: „Egyengessétek
az Úrnak útját!” (János 1,23). Azon a március 15-én, s a
rákövetkezõ két napon át az ebben a hatalmas stúdióban
összegyülekezõk igeszolgálatokat hallgatnak, közösen és
egyénileg imádkoznak, böjtölnek, s kérik Isten áldását a
szórakoztató médiára. Felhívásukat, multimédiás lelki
stratégiájukat ezzel a „hitvallással” vezetik be újságban,
szórólapon, interneten, tv-ben és rádióban: „Hiszünk az áldás
és a becsület erejében. Hiszünk az ima erejében. Hiszünk a
böjtölés erejében. Hiszünk a Jézus nevében tartott
istentisztelet felemelõ erejében. Hiszünk az elhívott életek
erejében. Hiszünk Isten elveszíthetetlen szeretetének erejében.
Hiszünk abban, hogy Isten tekintete a szórakozató médián is
megáll, és erõteljesen megmozdítja ezt az ipart arra, hogy az Õ
szeretetérõl, erejérõl és megtartásáról szóljon a következõ
nemzedékeknek”.
KERESZTYÉN JELENLÉT
AZ ARAB VILÁGBAN
Vallási vezetõk
tárgyaltak az égetõ kérdésekrõl és a jövõrõl Libanonban
Talán nem
véletlen, hogy az Egyházak Világtanácsa által január 24-28.
között Libanonban tartott keresztyén-muszlim konzultáció
hatalmas plakátján a sötétpiros, kiomló vérre vagy az égõ
tûzre emlékeztetõ
szín az uralkodó. A téma,
amirõl tárgyaltak, ugyancsak véres valóság. Forrás:
eni.news.ch; wcc.ch; Írta: Dr. Békefy Lajos.
Dr. Olav Fykse Tveit
norvég evangélikus lelkész, az Egyházak Világtanácsának (=EVT)
fõtitkára kezdeményezte a konzultációt a közel-keleti
igazságosság és béke helyzetének a megbeszélésére. Valójában
az a nagyon is gyakorlati, egzisztenciális kérdés állt a
megbeszélések középpontjában, hogy lehet-e, s hogyan lehet
megvalósítani a muszlimok és keresztyének „normális”
együttélését az arab világban.
A január 24-28. között
tartott konzultációnak a házigazdája a libanoni örmény
katholikosz püspökség volt, a résztvevõk között lelkészek,
imámok, hittudósok voltak. Tveit fõtitkár konferencianyitó
beszédében rámutatott: Közel-Kelet minta lehet más területek
számára, hiszen innen indult ki három világvallás: a zsidóság,
a keresztyénség és az iszlám. Ezen a területen a hit játszotta
a fõ szerepet. Beszédében visszautalt az EVT Központi
Bizottságának 2011 februárjában kiadott nyilatkozatára, amely
kiemelte: „Élõ hitünknek ez a terület a forrásvidéke, ami az
ottani egyházak töretlen, folyamatos bizonyságtételével is
összefügg. A keresztyén jelenlét és bizonyságtétel nélkül a
Közel-Keleten elképzelhetetlen lenne a különbözõ hitek,
kultúrák, civilizációk együttélése, hiszen ez a jelenlét
Isten szeretetének a jele, ami minden embernek megjelent”.
Kifejezte azt a meggyõzõdését, hogy a világnak ebben a
régiójában biztosan képesek lesznek a keresztyének és a
muszlimok arra, hogy a közjó, az emberség érdekében folytassák
konstruktív szolgálatukat és munkájukat. Megemlékezett azokról
a keresztyén tízezrekrõl, akiknek az elmúlt évben el kellett
hagyniuk szülõföldjüket, otthonukat, hiszen minden bizonytalanná
vált körülöttük, s megfélemlítésben éltek. Éppen ezért
kell sürgõsen megtalálni azokat az eszközöket és lehetõségeket,
melyek ezt a bizonytalanságot és menekülést lefékezik vagy okait
kiküszöbölik – s ebben keresztyéneknek és muszlimoknak
határozottan együtt kell mûködniük.
A LONDONI OLIMPIA ÉS A
VALLÁSI ELÕKÉSZÜLTEK
Többrõl van szó,
mint aranyéremrõl
Az elmúlt héten
nagyvizit volt a 2012-es olimpiai játékok színhelyein. Vincent
Nichols érsek és három püspök, helyi vezetõk
néztek körül az 504 hektárnyi területen. A látogatók között
voltak a II. János Pál Sport Alapítvány tagjai is. Kelet-London
területén már minden készen áll a hatalmas békés viadalra. És
a hitélet gyakorlásának lehetõségei? Errõl is tájékozódtak a
vendégek. Forrás: christiantoday.com; churchofengland.org. Írta:
Dr. Békefy Lajos.
Több mint arany
Az olimpiai játékok
során sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az emberi élet több,
mint aranyérem – nyilatkozta a sajtónak a vizitációt vezetõ
érsek. Hozzátette: az olimpiai játékok nagy pillanatot jelentenek
az egyházak számára is bizonyságtételük szempontjából.
Ez a hatalmas
sportesemény jó ötleteket, gondolatokat gerjeszthet résztvevõkben
és nézõkben, szurkolókban, sportrajongókban egyaránt. Emellett
arra is jó, hogy tudatosuljon: milyen nagy ajándék a jó egészség,
testünk méltósága, a fizikai jólét és erõnlét, ami a lelki
jól-léttõl is függ – hangsúlyozták a püspökök. Nem
feledkezhetünk meg arról sem, hogy a tálentumok, képességek
Isten ajándékai, s a fényesen csillogó aranyon túl az Õ
segítségét is észre kell vennünk.
Olimpiai liturgia, imák
Az Angol Egyház külön
honlap oldalt szerkesztett az olimpiai elõkészületek, és a
játékok lelki támogatása céljából. Ezen Pál apostol nyomán
bemutatják az ókori olimpiák szellemének áthozatalát a
keresztyén gondolkodásba. A „Több mint arany” oldalon az
anglikánok gyakorlati szolgálatát, hozzájárulását, segítségét
mutatják be, liturgiai és imapéldákat találunk a weboldalon. A
2012-es olimpiai játékok elõkészítésének lelki támogatására
a következõ imát találjuk a honlapon: „Örök Isten, aki
örömet, és erõt adsz mindnyájunknak, Hozzád fohászkodunk
azokért, akik a londoni olimpiai játékokat elõkészítik.
Azokért, akik edzéssel készülnek a játékokra és szeretteikért
is fohászkodunk, meg a sok ezer közremûködõért, az egyházakért,
s mindazokért, akik különféle rendezvényeket szerveznek ebben az
idõben, s akik sok nemzet sportküldötteinek a házigazdái
lesznek. Abban a világban, amelyikben sokan szenvednek hátratételt,
és sokan vannak, akiket kihasználnak, könyörgünk Hozzád a
türelem és az elfogadás Lelkéért, az emberségért és a
tiszteltadásért, mindenkinek az egészségéért és biztonságáért.
Kísérjen mindnyájunkat Krisztus szeretete, ami drágább az
aranynál, ma és mindörökké. Ámen”.
Olimpiai lelkészek
2012 július
27.-augusztus 12. között, valamint az ezt követõ para-olimpiai
játékokon (augusztus 29-szeptember 9) naponta Londonban mintegy
800 ezer látogató, résztvevõ mozgásával számolnak. Ennek a
hatalmas tömegnek a lelki gondozását külön olimpiai lelkészek
serege végzi majd. Munkájukat önkéntesek segítik. Ezek a
lelkészek és munkatársaik ott lesznek minden helyszínen, a
közlekedési csomópontokban, az utakon, a pályák, stadionok
közelében, s nem csak lelki problémákban, hanem a leggyakorlatibb
kérdésekben is segítenek. Az Angol Egyház és a katolikus egyház
pásztorai mellett a munkában részt vesznek majd az utcalelkészek,
a londoni városi misszió munkatársai, a Billy Graham
Evangelizációs Társaság erre kiképzett önkéntesei is.
KARÁCSONY UTÁNI
NEVELÉSI-IRODALMI FÓRUM MOSZKVÁBAN
Kirill pátriárka: a
morál nemzetbiztonsági tényezõ és erõ
Az orosz
ortodoxoknál hagyomány, hogy a karácsonyi ünnepet
és az újévet követõen ún. karácsony utáni irodalmi
felolvasásra és jeles szerzõk kitüntetésére kerül sor. Idén
január 23-án tartották a nemzetközi keresztyén irodalmi fórum
szemléjét, a moszkvai Gostiny Dvor-ban. Az alkalom fõtémája idén
ez volt: Nevelés és morál – az egyház, a társadalom és az
állam gondjai. Az alkalmat Putyin és Medvegyev elnök levélben
köszöntötte. Közel kilencezer résztvevõje volt a jubileumi
alkalomnak, Oroszországon kívül Európa, Amerika és Ázsia
egyházaiból is érkeztek érdeklõdõk. Forrás: mospat.ru;
russkiymir.ru; spirti-net.ca. Írta: Dr. Békefy Lajos.
Új tantárgy: az
ortodox kultúra alapjai
Húsz év óta minden
januárban megrendezik ezt az ortodox fórumot, ahol az irodalom és
a nevelés kérdésének szentelik a figyelmet. A mindig nagy
érdeklõdéssel és részvétellel kísért fórumot idén Kirill
pátriárka nyitotta meg. Meghívására a rendezvényen jelen
volt Christofer cseh és szlovák ortodox metropolita,
Valentina Matvienko, a Szövetségi Tanács elnöke, továbbá
kormánytagok, és az Orosz Nevelési Akadémia elnöke, N.
Nikandrov is. A részvevõk között számos ortodox lelkész,
teológus, alkotó értelmiségi volt.
Az államelnöki és a
miniszterelnöki üzenetek egybehangzóan hangsúlyozták a nevelés
és a morál nagy fontosságát az ország jövõje szempontjából.
A morális értékek és a hazafiság eszméjének tisztelete és
továbbadása a társadalmi béke jelentõs biztosítéka, de
ugyanígy az etnikumok közötti megértést is segíti. Kirill
pátriárka a nevelési akadémia elnökét kitüntette a Moszkvai
Szent Dániel Érdemrenddel azért a munkájáért, amivel
elõsegítette a középiskolai bevezetését „Az ortodox kultúra
alapjai” nevû tantárgynak.
„Tanárok a morális
hõstettekért” kitüntetés
Ezután a kiemelkedõ
teljesítményt nyújtó pedagógusok kitüntetésére került sor,
akik a „Tanárok a morális hõstettekért” elnevezésû díjat
vehették át. Az orosz ortodox nevelés fejlesztésében felmutatott
kimagasló eredményeiért a Nyiznij-novgorodi Terület nevelésügyi
minisztere, S. Naumov a moszkvai metropolita St. Macarius
Medálját vehette át. Hilarion volokolamszki metropolita, a
Moszkvai Patriarchátus Külügyi Hivatalának vezetõje közreadta
sokszorosított tanulmányát, amiben a morális értékek és az
emberség jövõje témával foglalkozott teológiai és társadalmi
vetületben.
Kirill pátriárka: Az
erkölcsös ifjúság a nemzet biztonságának
fontos tényezõje
„Nem érezhetjük védve
és biztonságban magunkat a társadalmi feszültségekkel,
krízisekkel és a forradalmi veszéllyel szemben, amíg nem nõnek
fel morális generációk, akik képesek lesznek határozottan
különbséget tenni a jó és a rossz között” – hangsúlyozta
beszédében minden oroszok lelki feje. Hozzátette: a modern kor
fiai és lányai gyakran nem is érzik szükségét annak, hogy
valamit a szívükkel is elsajátítsanak, s ne csak úgy mûködjenek,
mint a komputerek, melyeknél elég egy entert nyomni az új
információk begyûjtése céljából. A fejlett tudomány és a
magas technológia morál nélkül életveszélyes – tette hozzá
az ortodox egyházfõ.
