A darwinizmus elakadt – összeomlik az evolúcióelmélet?

_{William Collier professzor: kutyából nem lesz macska}

– Hogyan került kapcsolatba az Intelligent Design (Értelmes Tervezés) mozgalommal?

– Nagy hatással volt rám a Pennsylvania Egyetem biokémikusának, Michael Behe-nek Darwin fekete doboza címû munkája; ez a mû, amely magyarul is megjelent, Amerikában a tudományos könyvek toplistáján szerepel. Az alapgondolat és az ezzel kapcsolatos vita Szókratészig és Platónig nyúlik vissza, s a történelem során újra és újra felbukkan. A viktoriánus korból származik a sokat idézett felvetés, miszerint ha találunk egy órát, s megvizsgáljuk a mûködését, arra kell következtetnünk, hogy az egy ügyes alkotó mûve; a világ pedig sokkal bonyolultabb szerkezet, mint egy óra. David Hume késõbb elõállt egy filozófiai vitairattal, majd Darwin megírta a paradigmaváltást jelentõ A fajok eredete címû könyvét, és az értelmes tervezés rövidesen elvesztette támogatottságát. Azonban a XIX. század elején itt-ott mégis felbukkant, aztán ismét újjáéledt, méghozzá 1953-ban a biokémia területén, mikor Watson és Crick fölfedezte a DNS-t. Crick meggyõzõdéses materialista, s õ ismerte fel, hogy a DNS-ben rejlik egy kód. Ahol pedig kód van, ott létezik nyelv is vagy valamiféle információ. Felmerült a kérdés: honnan ered az információ?

– Erre nyilván materialista választ is lehet adni.

– Hát hogyne. A hatvanas években Crick írt egy cikket, miszerint a földi élet csírája egy távoli galaxisról került ide. Ezzel persze nem válaszolt meg semmit, viszont beismerte: számára is képtelenség, hogy az élet az általa feltételezett négymilliárd év alatt létrejöhetett a földön. Egy ízben megfordultam a világhírû Polányi Mihály lakásán az Andrássy úton; szerintem õ egyike azoknak, akik Nobel-díjat érdemeltek volna. Nagyon érdekelte a tudományfilozófia, és az elsõk közt fogalmazta meg, hogy egy gépet nem lehet fizikai és kémiai képletekre egyszerûsíteni, mert ezzel még nem magyarázzuk meg a mûködését. Ha valaki el akar készíteni egy tésztagyártó masinát, azt azért teszi, hogy egy tésztalapból tésztacsíkokat állítson elõ. Elképzel egy gépet, amellyel el lehet végezni a munkát, majd megtervezi a részleteket, és odaadja a tervet egy mérnöknek, aki kidolgozza, miként kell legyártani a szerkezetet. Aztán kell egy gyár, ahol az emberek megértik a feladatot, a különbözõ részeket elkészítik és összerakják. A folyamat minden állomásán szükséges az intelligencia és a továbbadott információ. Polányi rájött, hogy az élõ szervezetekben apró molekuláris gépek dolgoznak, s híres cikkében megfogalmazta, hogy az élet több, mint kémia és fizika. Az olvasóra hagyta az ebbõl levonható következtetést. Néhány évvel késõbb sok kémikus és biológus indult el ezen az úton.

– Pedig az általános nézet szerint az élet létrejöttéhez csak anyagra, energiára és idõre van szükség.

– Ezzel kapcsolatban 1953-ben történt Urey és Miller híres kísérlete: a feltételezett õsi körülményeket modellezve képesek voltak egy aminosavat elõállítani. Ez olyan szenzáció volt, hogy minden újság címlapon hozta. A tudósok azt mondták: már majdnem tudják, hogyan kell életet létrehozni. Most, ötven évvel késõbb teljesen világos, hogy ez tévedés volt. Az 1970-es évek elején Charles Thaxton biokémikus egy geokémikus kollégájával együtt közreadta a kémiai evolúció kritikai elemzését. A kémiai evolúció vezérgondolata, hogy élettelen kémiai elemekbõl létrejöhet az élet egyszerû formája, s ebbõl lépésenként megvalósulhat a darwini koncepció, bár Thaxton szerint erre nagyon kicsi az esély. Ha egy órát mozsárban összetörünk, s a darabokat egy dobozban rázzuk a végtelenségig, nem fog mûködõ órává összeállni. A könyv utolsó fejezetében azt állították, kellett lennie egy intelligenciának, amely közbeavatkozott. õk használták elõször az Intelligent Design, azaz az értelmes tervezés kifejezést. Elméletük ellenzõi azzal érveltek, hogy a szerzõk teológiai alapon ûzik a tudományt.

– És nem?

– Amennyiben ön természettudós, nem hozhatja fel érvként, hogy X. vagy Y. kutató ateista, illetve hívõ. Csak azt mondhatja, hogy tudományos érveiket helyesnek vagy helytelennek tartja. A mai napig egyetlen publikáció sem szolgált perdöntõ tudományos cáfolattal Thaxtonnal szemben. S ha már az evolucionista érvelésnél tartunk: a nyolcvanas évek elején Philipp Johnson, a Barclay Egyetem jogászdoktora, a retorika és a vitaelmélet professzora elolvasta Richard Dowkins Vak órásmester címû könyvét, amely a legjobban megírt evolúciót népszerûsítõ könyv. Aztán elolvasott egy másikat is, ezt Michael Danton, egy molekuláris biológiával foglalkozó ausztrál tudós írta Evolúció: egy elmélet válságban címmel. Danton egyébként nem vallásos ember. Johnson azt mondta: tudós nem vagyok, de ügyvéd igen, és meg tudom állapítani, ha valaki rosszul érvel. Õ is írt egy könyvet, ami egy csapásra bestseller lett. A címe: Darwin on trial (Darwin pere - a szerk). Ízekre szedte a tudományos darwinizmus érvrendszerét. Johnsont tekintik a modern intelligens tervezés mozgalom atyjának, az õ hatására írta meg Behe az elõbb említett mûvét. Az ID azoknak a természetben elõforduló sémáknak a tanulmányozásával foglalkozik, amelyek leginkább egy intelligencia közremûködésével magyarázhatók. Nem paratudomány, és nem is feltétlenül származik vallásos meggyõzõdésbõl. Mindössze azt állítja, hogy a rendelkezésre álló tudományos adatok ebbe az irányba mutatnak. S itt megáll, mert ez a határ, ahol át kell adnia a szót a filozófiának vagy a teológiának.

– Ha megvizsgálok egy órát, valóban a készítõjére asszociálok, mert tudom, hogy számos órásmester él a világban. Ám ha az volna a meggyõzõdésem, hogy nincsenek órásmesterek, kidolgoznék egy ennek megfelelõ hipotézist. S aki eleve feltételezi, hogy létezik a világmindenség alkotója, ezt a hitét igyekszik igazolni a kutatásaival.

– Polányi mondta: ahogy mûveljük a tudományt, az nem független attól, milyen emberek vagyunk. Egy percig sem állítom, hogy a tudományos eredménynek és a kutató hitének nincs köze egymáshoz; a kérdés csak az, hogy igazolja-e az eredmény a kutató hitét. A darwinizmusnak nem sikerült megfelelõen igazolnia a materializmust. Az igazán jó tudósok bevallják: mindig többet tudnak, mint amennyit képesek megfogalmazni, bizonyítani. Einstein nem csupán egy kísérletsorozat végeredményeként alkotta meg a relativitáselméletet; elõbb megvizsgálta a newtoni gravitációt, és úgy vélte, hogy valami nincs rendben vele. Volt hite, miszerint az univerzumnak ésszerûnek kell lennie. De fordítva is mûködik a dolog: Anthony Flew oxfordi professzor híres ateista volt, az agnosztikusok egyik jelentõs alakja. Körülbelül két éve deista nézetre váltott épp az ID tudományos érveinek hatására.

– Felsorolna néhány ilyen érvet?

– Például: a baktériumoknak van egy kis ostoruk, amelynek segítségével képesek közlekedni. Ezt flagellumnak nevezzük. Ha ön mikroszkóp alá teszi a baktériumot, látja: a flagellum forog, mint egy propeller, és a baktérium száguld elõre. Tíz-húsz év kellett ahhoz, hogy a kutatók megértsék, hogyan mûködik mindez. Van a baktériumban egy proteinbõl készült gépezet. Kerek ágyazatban forog a propeller, s egy kicsiny motor forgatja, percenként tizenhétezres fordulattal; a baktérium egyik pillanatról a másikra képes megváltoztatni mozgásának irányát. Ha e kis biokémiai motor körülbelül tizenöt funkcionális eleme közül bármelyiket kivennénk, mûködésképtelenné válna. Ez alapján alkotta meg Michael Behe a tovább nem egyszerûsíthetõ komplexitás fogalmát, s ez nagy kihívás elé állítja a darwinizmust. Az evolúció ugyanis a tudósok számára a természetes kiválasztódást jelenti, amely véletlenszerû mutációkon keresztül megy végbe; e mutációk piciny változásokat hoznak létre az organizmusban, s így megfelelõ mennyiségû idõ elteltével képes az egyik faj egy másikká átalakulni. A mutáció véletlenszerû, nincs tudatos célja. Az evolúció központi gondolata a véletlen és céltalanság. De hogyan tudott kifejlõdni a flagellum? A baktériumnak mozognia kell, hogy élelmet találjon. Az evolúció csak lépésrõl lépésre tud ilyen komplex rendszert összehozni, de a baktérium nem várhatja meg a folyamat végét, mert ha nincs flagelluma, megsemmisül. Mondok még egy példát: ha ön megvágja a kezét, életveszélyben van, amennyiben nem áll el a vérzés. Ezért a szervezete rögtön beindít egy biokémiai parancssort: fehérje képzõdik, és az egymással kölcsönhatásba lépõ fehérjék a vágás helyén egy halászhálóhoz hasonló alakzatot formálnak; a sejtekkel érintkezve ez a háló megszilárdul, és kemény réteget alkot. A seb eltömõdésével viszont leáll az alvadási folyamat. Ha a szervezete nem állítja el a vérzést a megfelelõ idõben, aztán nem szünteti be az alvadást is a kellõ pillanatban, ön meghal. Hogyan tudna egy ilyen képességet lépésrõl lépésre kifejleszteni? Sok száz olyan biokémiai rendszer van, amely nem jöhetett létre fokozatosan. Aki átnézi a professzionális biokémiai irodalmat, látja: nincs válasz arra, hogy az organizmusok hogyan maradhattak életben a fejlõdés utolsó lépése elõtt.

– Az ID hívei mindenféle evolúciós szisztémát kizárnak?

– A szelekcióval, ami azt jelenti, hogy egy fajon, családon, nemen belül jön létre változás, senkinek nincs problémája. Az evolúcióelmélet viszont arról szól, hogy egy baktériumból hogyan lesz medúza, abból rák, abból kétéltû és így tovább. Ha veszünk egy kutyát, tenyészthetünk belõle egy másik fajtát, azt azonban maga Darwin is beismerte, hogy kutyából képtelenség macskát tenyészteni. Dembski, a kiváló matematikus összefüggésbe hozta Behe elgondolását az információelmélettel. Rájött, hogy egy medúzában sokkal kevesebb az információ, mint egy cápában. Ahhoz, hogy a medúza cápává alakuljon, valóságos információrobbanásra lenne szüksége. De vajon honnan kaphatna ilyen mennyiségû információt? Az evolucionisták szerint az információ kifejlõdik, azonban nincs ismert példa arra, hogy az információ máshonnét származhat, mint valamilyen intelligenciából. Az evolucionista biológia egy feltételezéseken alapuló tudományos terület, s ezek a feltételezések a matematika, a fizika, a kémia és az informatika területén nem bizonyíthatók.

– Mint minden kisebbségi mozgalomnak, az értelmes tervezésnek is van szubkultúraíze, ami sokak számára szalonképtelenné teszi. Nem okozott önöknek végzetes presztízsveszteséget, amikor Amerikában nem sikerült elérniük az oktatási törvény módosítását?

– Az Egyesült Államokban ezt kulturális háborúnak nevezik, ugyanis a kultúrára nézve meghatározó, mi az uralkodó tudományos nézet. Létrejöhet-e az élet a semmibõl? Vagy valaki belekódolta az anyagba az információt, ami maga az élet? Egy materialista számára nincs zavaróbb és felkavaróbb, mint az intelligens tervezés. S a kultúrának és korszellemnek megfelelõen többnyire õk töltik be az egyetemek vezetõ pozícióit, ezért nem kaphat az ID kellõ publicitást. Az evolúció tudományos dogma, amit nem illik megkérdõjelezni. Ám itt van elõttem egy lista, több mint négyszáz akadémikus, tanszékvezetõ, impozáns tudományos fokozatokkal rendelkezõ kutató neve szerepel rajta a világ sok egyetemérõl. A névsor fölött ez áll: „Kételkedünk abban, hogy a véletlen mutáció és a természetes szelekció megmagyarázza az élet bonyolultságát; a darwini elmélet bizonyítékainak körültekintõ elemzésére van szükség." Lehetséges, hogy újabb paradigmaváltás felé haladunk. Százötven éve a tudósok azt mondták: lehet, hogy meg tudjuk magyarázni a dolgokat Isten nélkül. Most kezdenek rájönni, hogy ez tévedés volt. A paradigmaváltás rendszerint nem úgy történik, hogy hirtelen mindenki átáll a másik oldalra; a régi tudományos iskolák képviselõi többnyire halálukig harcolnak a nézeteikért, és csak az új generációk szemléletében következik be a változás. Személyes véleményem az, hogy a darwinizmus ki fog múlni, mert tudományosan életképtelen.

– Mások viszont úgy érzik, az intelligens tervezés visszatérést jelentene a középkorba.

– Talán meg fog lepõdni: a középkori értelmiségiek közt alig akadt olyan, aki elhitte, hogy a Föld lapos. Dante pokla ezért van a Föld közepében. Az 1200-as években egy tudós azt a feladatot adta diákjainak: öt különbözõ módon bizonyítsák be, hogy gömbölyû a Föld. A középkori királyszobrok gömböt tartanak a kezükben, tetején kereszttel; ez a Krisztus uralma alá tartozó földgolyót jelképezi. Plótinosz is fölvetette az ókorban, hogy a Nap körül kering a Föld, ám csak Kopernikusz idejére állt össze elegendõ bizonyíték ahhoz, hogy széles körben megváltozzék az emberek gondolkozása. A felvilágosodás és az azt követõ ideológiák sajátsága, hogy igyekszenek mindent eltörölni, ami korábban létezett. A sötét középkor kifejezés a XIX. századi pozitivistáktól származik, mára azonban kiment a divatból, hiszen e kor rehabilitációja zajlik. A középkor tudományossága nagyon magas színvonalú volt, az egyetemek is akkor jöttek létre. Azonban a kutatás még abból indult ki, hogy van teremtõje, tehát értelme és célja a világnak. A materializmus nem ismeri a választ arra, mi okozta az õsrobbanást, hogyan jöhet létre az élettelen anyagból élõ, hogyan alakultak ki a fajok és az igen finoman hangolt világegyetem; a vizsgálatok évtizedek óta nem vezetnek a problémák megoldásához, csak újabb nehézségeket vetnek fel. Az evolúció olyan kulcs, amely nem illik a zárba. Ám ha belátjuk, hogy mindezt csak egy alkotó értelem hozhatta létre, lehetõséget kapunk a további vizsgálódáshoz ott, ahol a darwinizmus elakadt.  

Balavány György

(A cikk eredetileg a Magyar Nemzetben jelent meg.)