Az egyház válasza napjaink gazdasági és kulturális válságára

Az egyház válasza napjaink gazdasági és kulturális válságára – az új evangelizáció témáját tárgyaló szinódus elõkészítése – P. Andrzej Koprowski SJ megfontolásai


A Vatikáni Rádió programigazgatója hatodik elmélkedésének bevezetõjében megállapítja: A gazdasági világválság és az eurózóna válságának hatása mindenütt érthetõ aggodalmat váltott ki és reformtörekvések kezdeményezésére késztetett. Újból felébresztette az emberekben a bizalmatlanságot a politikai vezetõk, a gazdasági felelõsök iránt mind nemzeti, mind globális szinten. Kevesen hozzák azonban összefüggésbe a jelenlegi helyzetet azzal, hogy válasz nélkül maradtak VI. Pál, II. János Pál és XVI. Benedek pápák enciklikáinak felhívásai.

A legjobb esetben gúnyos mosollyal fogadják a püspöki konferenciák nyilatkozatait, amelyekben a fõpásztorok minden földrészen sürgetik, hogy a nemzetközi konferenciák állítsák középpontba az Isten képére és hasonlatosságára teremtett ember méltóságát, különös tekintettel a szegényekre, akiket a gazdasági, politikai, szociális és kulturális mechanizmusok a fejlõdés peremére szorítottak ki. P. Koprowski idézi Jonathan Henry Sacks fõrabbi szavait, amelyeket a római Pápai Gergely Egyetemen tartott elõadásában mondott. A Brit Nemzetközösség Egyesült Zsidó Kongregációjának vezetõje emlékeztetett a modern gazdasági élet zsidó-keresztény gyökereire, megállapítva, hogy az öncélú piacgazdaság a fogyasztói kultúrának kedvez, amely éles ellentétben áll az emberi méltósággal.

Az egyház hozzájárulása a globális gazdasági válság megoldásához – P. Koprowski utal VI. Pál pápa ”Populorum Progressio” k. enciklikájára, miszerint a kereszténység, amely találkozás a Feltámadt Krisztus személyével, minden embert érint. Az örök élet távlata nélkül ugyanis az emberi fejlõdés embertelenné válik. XVI. Benedek pápa „Caritas in veritate” k. enciklikájában pedig kifejti, hogy az egyre inkább globalizálódó társadalom közelebb hozza ugyan egymáshoz az embereket, akik ettõl azonban még nem válnak egymás testvéreivé.

Az új evangelizáció témájában október 7-e és 28-a között sorra kerülõ püspöki szinódus annak a módját keresi majd, hogy hogyan kellene hirdetni ma Jézus Krisztus evangéliumát. Egyben arra is rávilágít, hogy melyek azok a téves és leegyszerûsített módszerek, amelyek ahelyett, hogy felfednék a Krisztusban való élet újdonságát, elrejtik azt.

A szinódusi Lineamenta, útmutató vázlat segíti a helyi egyházakat, hogy elõkészületeik során Istent helyezzék a társadalmi szövet megújítása folyamatának középpontjába.

A szerzetesrendek, mint a kulturális változások „barométerei”

P. Koprowski annak a meggyõzõdésének ad hangot, hogy a szerzetesrendek a többi egyházi struktúrát megelõzve érzékelik a kulturális változásokat. XVI. Benedek pápa több ízben szólt arról, hogy Isten keresése ösztönözte a nyugati monasztikus rendek létrejöttét és ezzel a nyugati kultúra megszületését. A szerzetesrendek az elsõk között járulnak hozzá a válságok leküzdését célzó megoldások kidolgozásához.

Az egyházi közösségek és mozgalmak fejlõdése

Az egyházi mozgalmak és új közösségek szintén „elõretolt õrszemekként” kínálhatják fel együttmûködésüket. Az egyház ugyanis élõ szervezet. Az utóbbi évtizedekben számos ökumenikus közösség és mozgalom jött létre, egyesek inkább szociális téren fejtik ki tevékenységüket, mások a közvetlen evangelizációt helyezik elõtérbe. Már most világosan kirajzolódik az a hozzáállásuk, hogy összekapcsolják a spirituális dimenziót a szociális, kulturális és gazdasági elkötelezettséggel. Új, eredeti kezdeményezésekkel törekednek a más vallások és meggyõzõdések híveivel való párbeszédre.

Hogyan nézzünk szembe a szekták jelenségével?

XVI. Benedek pápa gyakran emlékeztet rá, hogy az új evangelizációnak az evangéliumi mustármaghoz kell hasonlítania, vagyis nem az azonnal terebélyessé növekedõ fára, azaz a közvetlen, de felszínes és rövid életû sikerre kell törekedni. Az Afrikában és Latin-Amerikában, de Európában is terjeszkedõ szekták nyelvezete zûrzavart okoz. Leegyszerûsített és felületes tanításuk, az általuk ígért gyökeres változások sokak számára vonzók, azonban tévútra és hosszú távon csalódáshoz vezetnek.

Az egyháznak nem az a feladata, hogy kövesse a szekták példáját, hanem az, hogy új életerõvel töltse meg a katolikus hitet – fejtette ki XVI. Benedek pápa 2011. november 18-án, a Benin felé tartó repülõgépen megrendezett sajtókonferencián.

Az új evangelizáció szinódusának elõkészítése

A szinódus az 50 évvel ezelõtt megkezdõdött II. Vatikáni zsinat tapasztalatára épít VI. Pál, II. János Pál és XVI. Benedek pápák tanításának nyomában, felhasználva a helyi egyházak és Isten népe tapasztalatait – írja megfontolásaiban P. Koprowski SJ, rádiónk programigazgatója.

Természetesen a püspöki összejövetel nem rendelkezik varázspálcával, amely megoldja a személyek közötti kapcsolatokban fennálló problémákat a családok, a társadalmak és a nemzetközi élet szintjén. Sok függ azonban a püspöki konferenciák képviselõinek tapasztalataitól és imáinktól.

P. Koprowski az elkövetkezõ hónapokban a Dublinban júniusban megrendezésre kerülõ Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus elõkészítéséhez járul hozzá elmélkedéseivel. Tudatosítani kívánja elsõsorban az európai püspöki konferenciák számára, hogy a közösségi hit fontos eseményérõl van szó. Egyben a szolidaritás gesztusa az írországi helyi egyház felé, amely jelenleg történelmének rendkívül nehéz idõszakát éli.

A világegyházi események programját követve figyelmet szentelünk majd az európai metropoliszok missziójára, amely földrészünk 12 városát érinti, továbbá a családok május végén, június elején sorra kerülõ milánói világtalálkozójára, amelyen részt vesz XVI. Benedek pápa is – írja az új evangelizációról szóló sorozatának hatodik elmélkedésében P. Andrzej Koprowski SJ, a Vatikáni Rádió programigazgatója.

(vm)