Az
opera ritka vendég marosvásárhelyi színpadon, ezúttal azonban a
Kolozsvári Magyar Opera Álarcosbálját bérletes vendégelõadásként
hirdette meg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház. A mecénás és bemutató
bérletek tulajdonosai nézhetik meg a március 12-én sorra kerülõ
Verdi-operát, az Álarcosbált. Egyeztetési nehézségek miatt egyszer
játsszák az elõadást Marosvásárhelyen – tudtuk meg a Nemzeti irodalomi
titkárától, Kiss Éva Evelyntõl, így érdemes igyekezni a jegyvásárlással a
nem bérletes operakedvelõknek is.
A Kolozsvári Magyar Opera elõadását a mai magyar színjátszás egyik
legmeghatározóbb rendezõegyénisége, Ascher Tamás, a budapesti Színház-
és Filmmûvészeti Egyetem rektora rendezte, az operát a kolozsvári
születésû népszerû zeneszerzõ, operarendezõ, Selmeczi György vezényeli.
Az operát román és magyar nyelven is feliratozzák, így nyelvi akadálya
nem lesz a megtekintésnek.
Trilógia: film, opera, színdarab
Pár
nappal a Kolozsvári Opera vendégjátéka utána a budapesti Krétakör
érkezik A papnõ címû elõadással Marosvásárhelyre. A produkciójuk azért
is különleges mert 14 erdélyi diák szerepel a darabban – tudjuk meg az
elõadás rendezõasszisztensétõl, Juhász Bálinttól. A március 14-én sorra
kerülõ elõadás a Krétakör saját produkciója, õk találták ki, õk írták.
Az elõadás egy trilógia harmadik része. A Krízis trilógia a Gát család
története: az egyes részekben a család három tagját különbözõ
elõadómûvészeti formákban mutatják be. Az elsõ rész a tizennyolc éves
fiú, Gát Balázs álomszerû utazása/felnõtté válási kísérlete egy filmben,
a második részben a családfõ, a 45 éves gyermekpszichiáter, Gát Gyula
története bontakozik ki kamaraopera formájában, a harmadik rész – ezt
láthatja a vásárhelyi közönség – színdarab, az anya, Gát Lilla
története. A papnõ címû elõadásban az egykoron ünnepelt fõvárosi
színésznõ egy Budapesttõl távoli magyar falu elkötelezett
drámapedagógusaként dolgozik, az õ története az elõadás. Mivel a
Krétakör – régen színház volt, ma már inkább produkciós iroda – a távoli
magyar falu iskolájába távoli gyerekeket keresett, így Erdélybe jöttek.
Erdélyi gyerekek magyarországi darabban
A
színházi elõadás diákszereplõit a sepsiszentgyörgyi Osonó Színházmûhely
bevonásával romániai magyar diákszínjátszó csoportok körében
meghirdetett program során választották ki, az elõadást pedig innovatív
színház-pedagógiai eszközök alkalmazásával hozzák létre.
Hargita, Kovászna és Brassó megyei szereplõk kerültek az elõadásba
Sepsiszentgyörgyön egy tábor keretében választottak ki 50 gyerekbõl
14-et a darabba. Hargita, Kovászna és Brassó megyei szereplõk kerültek
az elõadásba, akikkel Angyaloson próbáltak és forgatták le az elõadáshoz
szükséges filmjeleneteket is, majd végül õsszel Budapesten egy hetes
fõpróbaidõszak és 5 elõadás következett.
Csíkszeredában és Vásárhelyen
Kérdésünkre
a darab rendezõasszisztense elárulta, nem kis szervezési munkát
igényelt, hogy a határon túli szereplõket összehozzák egy darabba.
„Bonyolult szervezési kérdés volt, fõleg azért, mert volt több olyan
hátrányos környezetbõl érkezõ gyerek, akiknek a hivatalos papírjai sem
voltak rendben, tehát rengeteg utánajárást igényelt, hogy egyáltalán
legyen személyije például. Nagyon vegyes szociális háttérbõl jönnek a
gyerekek: van, aki mûvészeti képzésben részesül Sepsiszentgyörgyön, van
aki Böjte Csaba tusnádfürdõi árvaházában lakik” – jegyezte meg Juhász
Bálint.
Az elõadást két erdélyi településen mutatják be, március 13-án a
Csíki Játékszínben, majd a Marosvásárhelyi Nemzeti színpadán. A
produkcióval késõbb ismét a budapesti nagyérdemû találkozhat, de május
folyamán külföldi fesztiválokra is elviszik az elõadást, Belgiumban,
Litvániában és Ausztriában láthatják majd.
Szász Cs. Emese
