Dévai ifjak Kölnben
Rettenetesen fáradtan, de nagyon sok élménynyel érkeztek haza a Dévai Szt.
Ferenc Alapítvány ifjai a kölni XX. Ifjúsági Világtalálkozóról. Az út gyötrelmei,
a napokig tornateremben való 4-5 órás alvás megviselte õket, ellenben lelkileg
minden fáradságot feledtetett a találkozó. A II. János Pál pápa szellemében
együtt ünneplõ
ifjak 130 országból érkeztek, hogy közösen halleluját énekelve,
több mint 100 nyelven mondott imádsággal dicsérjék az Urat.
– A pápai mise és beszéd után több mint 8 órát kellett gyalogolnunk
a találkozási helyünkig – mondja Szilvai Lívia, a dévai csoport vezetõje.
Megmutat egy képeslapot, melyre Malawiból, Közép-Afrikából a táborozás
alkalmával megismert barátnõ a következõt írta: “Aki másokon segít, az
élet igazi értelmét hordozza!” Mennyire igaz ez Déván – a Szt. Ferenc Alapítvány
e kijelentést igazolja egész létével.
A találkozón életre szóló barátságokat kötöttünk. Egy német lány a másfélmillió
összegyûlt közül rosszul lett. Mi segítettünk rajta. Mikor megtudta, hogy
kik vagyunk, hálából felajánlotta önkéntes segítségét. Rövidesen Dévára
érkezik és munkába áll szakképesítése szerint a szegény gyermekek megsegítésében.
Hatalmas tömeg állt a Rajna partjain. A folyón hajóval érkezett a pápa,
mi énekszóval köszöntöttük õt is, egymást is. Híre sem volt a tömegbotrányoknak,
türelmetlenkedéseknek, lopásnak, verekedésnek, ami az ilyen tömegek velejárója.
Az imádság és a hallelujah hangján szóltunk egymáshoz és másfél millióan
éjszakáztunk Marienfeldben, zarándokutunk végállomásán, ahol megértettük,
hogy a pápa szereti az ifjakat. “Ti vagytok a jövõ, ha megtehetném, személyesen
fognék mindannyiotokkal kezet”, idézte a pápa németül elmondott szövegét
Lukács Júlia dévai diák. – Én indonéziaiakat ismertem meg, akikkel együtt
dicsértük az Urat. Ugyanezt tette Afrika, Ázsia, Amerika, Ausztrália és
Európa ifjúsága is vallástól függetlenül, ökumenikus szellemben Kölnben,
ahol a világ legnagyobb miséje zajlott le. Elmagyaráztuk, megmutatgattuk
fényképeken országainkat egymásnak, a közös énekek mellett elénekeltünk
a sajátjainkból is néhányat. Természetesen mi magyarul, és magyarázattal
is kellett szolgálnunk sokaknak, mivel nem igazán értették, miért magyarul
imádkozunk, ha Romániából jöttünk. Rögtönzött történelemóráink nyomán mások
is megértettek bennünket, mint ahogy mi is megértettünk másokat.
György Horváth László
Nézze meg a fényképgalériát is!