Az Eternal Word Television Network (EWTN) katolikus televíziós hálózatot 1980-ban indította az alabamai Irondale-ben az Angyali Üdvözletrõl nevezett Mary Angelica Rizzo ferences örökimádó nõvér. Az elsõ adások a rendház garázsából átalakított stúdióban készültek. A kábelcsatorna 1987 óta 24 órás katolikus adást sugároz, amely ma már több mint százmillió háztartásba jut el a világ 127 országában, és az interneten is jelen van. „Az ember beleborzong, hogy mindezt egyetlen szerzetesnõvér indította, pénz és médiatapasztalat nélkül” – írja Jennifer Fulwiler, aki – Raymond Arroyo életrajza alapján – az alábbi nyolc pontban foglalja össze Angelica nõvér életének legfontosabb tanulságait:

1. Óvakodj a hamis alázatosságtól!

Angelica nõvér történetében szembetûnõ, hogy sohasem esett a hamis alázatosság csapdájába. Amikor Isten meghívta, hogy indítson televíziót, mondhatta volna, hogy egy magafajta egyszerû apáca képtelen ekkora vállakozásra. E látszólag alázatos hozzáállás valójában egyfajta gõg, hiszen abból indul ki, hogy Istennek szüksége van a mi bölcsességünkre és erõnkre ahhoz, hogy megvalósítsa akaratát. Angelica nõvér élete az igazi alázatról szól, ami azt jelenti: nem foglalkozunk magunkkal, hanem nyitottan fogadjuk a Szentlélek minden indítását, és bízunk benne: Isten mindent megad, hogy megtehessük, amit tõlünk kíván.

2. Kezdd el!

Angelica nõvér életútjának ismétlõdõ üzenete: kezdd el! Ha úgy érezte, Isten kéri, hogy tegyen meg valamit, nem várta meg, míg minden kérdésre választ kap, hanem megtette az elsõ lépést, s bízott benne, hogy mire sor kerül a következõre, minden forrás és információ rendelkezésére fog állni. Amikor tévéstúdió építésére érzett indítást – írja életrajzírója –, kérte a kõmûvest, bõvítse ki a garázs alapját, hogy „elférjen a tévéstúdió”. A mester elképedve nézett rá: „De hát stúdióépítéshez nem értek.” „Én sem – felelte Angelica nõvér. – De az nem számít. Megépítjük.” Tõke nélkül, üzleti terv nélkül, habozás nélkül belevágott egy önálló tévécsatorna mûködtetésébe. „Ha nem tesszük meg azt, ami nevetséges, Isten nem teszi meg azt, ami csodás” – mondogatta. „Ha Isten velünk van, nem kell mindent tudnunk; csak tennünk kell.”     

3. Ne hallgass azokra, akik bolondnak tartanak!

Angelica nõvér élete folyamán rengeteg ellenállásba ütközött. Bár sokan támogatták terveit, szép számmal akadtak, akik le akarták beszélni nevetséges ötleteirõl. Tanulság: igaz barátaink és lelkivezetõink kivételével senkire ne hallgassunk, aki le akar beszélni valamirõl, amire Isten hív. Angelica nõvér példája azt mutatja: ha egyesek õrültségnek, ostobaságnak, lehetetlenségnek tartják, amit tervezünk, az sokszor éppen azt jelzi, hogy jó úton járunk.

4. Maradj balga!

Angelica nõvér egyszer egy tévéinterjúban így fogalmazott: „Meggyõzõdésem, hogy Isten balgákat keres. Hát engem megtalált. Sok okos ember tudja, miért nem lehet valamit megtenni, s ezért nem is teszi meg. A balga nem tudja, hogy azt nem lehet megtenni. Isten sokszor balgákra bízza a terveit; olyanokra, akik hajlandóak nevetségessé válni, hogy Isten csodát tehessen.” Legtöbbször az okoskodás térít el attól, hogy Isten indításainak eleget tegyünk: „Lehetetlen, hogy ezt kívánja tõlem; túl nehéz feladat; egyetlen ember nem képes erre, fõleg nem én.” Pedig Isten útjai sokszor balgaságnak tûnnek a világ szemében, így aki igazán nyitott akar lenni a Szentlélek indításaira, annak olykor azt is vállalnia kell, hogy balgának tûnjék.

5. Ne téveszd össze a bizakodást a tétlenséggel!

Angelica nõvér élete minden napján fáradhatatlanul dolgozott: adományt gyûjtött, építkezéseket felügyelt, mûsorokat készített, felszerelést vásárolt, vagy más módon teljesítette Istentõl kapott küldetését. Lehetnek persze idõszakok, amikor nincs más feladat, mint várni, hogy a Szentlélek elrendezze a dolgokat, de az Istentõl kapott meghívás általában sok munkával jár. Angelica nõvér megtapasztalta, hogy Isten sokszor azután válaszol az imára, hogy az ember nekiállt a munkának.

6. Ragaszkodj az elveidhez!

Angelica nõvér és társai eleinte egy helyi tévé mûsorában szerepeltek. Kiderült azonban, hogy a társaság egy olyan sorozatot akar mûsorra tûzni, amely kétségbe vonja Jézus istenségét. Angelica nõvér bejelentkezett az alelnökhöz, akinél a következõ jelenet játszódott le: „Maga akarja megmondani nekem, milyen mûsort állítsak össze?” – kérdezte az alelnök. „Nem. Szerintem gyatrák a mûsoraik, de sohasem szóltam bele a mûsorkészítésükbe. Ez a mûsor viszont istenkáromlás” – felelte Angelica nõvér, majd összehúzott szemmel kérdezte: „Ön keresztény?” „Igen – felelte az alelnök –, de gondolja, hogy Istent érdekli, mit csinálunk mi idelent?” „Igen, érdekli, sõt engem is érdekel – emelte fel hangját a nõvér. – Ha ezt a sorozatot levetítik, többé nem vállalok szereplést maguknál, és más programot sem fogok idehozni.” Az alelnök azzal próbált érvelni, hogy nincs sok tévéstúdió a városban: „Ha tõlünk elmegy, nem szerepel többet a tévében. Nem kerülhet meg minket.” „Nincs szükségem önökre – pattant fel a nõvér. – Egyedül Istenre van szükségem! Majd veszek saját kamerát, és építek saját stúdiót!” „Nem fog sikerülni” – felelt az alelnök. „Csak figyeljen, majd meglátja!” – zárta a vitát lesújtó tekintettel Angelica nõvér.
Egyesek talán szemet hunytak volna a mûsorpolitika fölött, mondván, néha kompromisszumot kell kötnünk, hogy eleget tehessünk a televíziós evangelizációra kapott isteni megbízatásnak. Angelica nõvér élete sokszorosan igazolja: Isten mindig úgy oldja meg a dolgokat, hogy megalkuvás nélkül dolgozhassunk az õ ügyéért.

7. Fogadd el a hibáidat!

Angelica nõvér nem volt tökéletes; olykor komoly lelki küzdelmeket vívott. Egy alkalommal azt írta: „Annyira összezavarodott a lelkem. Hibáim, gyengeségeim szinte szétfeszítenek... A legkisebb jó gondolatért is küzdenem kell. Küzdök, hogy imádkozni tudjak – nyomasztó gondolatok, zûrzavar és nyugtalanság mázsás tömege választ el az imádságtól. Mintha egy szemétkupacban akarnék rózsát szedni.” Mégsem engedte, hogy mindez meggátolja, hogy fáradhatatlanul tegye azt, amire úgy érezte, Isten hívja. Tudta: nem kell tökéletesnek lennünk ahhoz, hogy Isten munkálkodni tudjon általunk.

8. Nézz szembe a félelemmel!

Az ember azt hinné, Angelica nõvér igazi adrenalinfüggõként abban lelte kedvét, hogy minél kockázatosabb vállalkozásokba fogjon. Meglepõ, de nem így volt. Õ sem mindig könnyen tette, amit tett, sõt neki éppen olyan nehéz volt a radikális hit útján járni, mint nekünk. Életrajzírójának így vallott: „Ha tenni akarsz valamit az Úrért – tedd meg! Ha úgy érzed, meg kell tenned, akkor – ha halálosan rettegsz, ha tetõtõl talpig reszketsz is – tedd meg az elsõ lépést! A kegyelmet az a lépés fogja meghozni; miközben lépsz, már kapod a kegyelmet. Nem baj, ha félsz; a félelem akkor látogat, amikor nem cselekszel.”

Az EWTN hatalmas campusát, a látogatók autóitól zsúfolt parkolót, a hatalmas mûholdas átjátszókat látva az ember beleborzong, hogy mindezt egyetlen szerzetesnõvér indította, pénz és médiatapasztalat nélkül. Angelica nõvér  életrajzírójának így fogalmazott: „Azt mondják, nagy hitem van – pedig igazából gyáva vagyok, csak mindig megyek elõre.” Bárcsak mindannyiunknak ilyen „gyenge” hite volna! Mekkora dolgokat tud tenni az Úr egyetlen gyáva emberen keresztül, aki mindig megy elõre!

Magyar Kurír (mk)