Szent Rita kilencedünket a csíkszeredai Szent Keresztrõl elnevezett templomban fogjuk befejezni, drága szentünk emléknapján, május 22-én, estefelé a 19.00 kezdõdõ szentmisében.
Egy testvérünk ezen a napon egy szép Szent Rita szobrot szeretne adományozni drága szentünk csíkszeredai tisztelõinek, mely valószínû, hogy a templom kertben lesz véglegesen elhelyezve.
Szép szokás, hogy ezen a szép ünnepen a kedves hívek egy-egy szál piros rozsával jönnek a templomba, melyet a szentmise végén a papok megáldanak. A piros rózsa a reménytelen helyzetben bizalommal mondott imádság erejét szimbolizálja, hisz egyszer Szent Rita imájára, télvíz idején kivirágoztak a piros rózsák. Ezért a vörös rózsa nagyon sok ember számára azt jelenti, hogy a térden álló, alázattal imádkozó ember elõtt semmi sem lehetetlen.
Ma mikor oly sok ember magában roskad, és csüggedten éli életét, alázattal kérünk Szent Rita, te a reménytelen helyzetben lévõ emberek védõszentje, könyörögj érettünk!
Reménytelen helyzetemben,
a reményért térdre rogyva
drága szentem sírva kérlek,
járj közbe a Jóistennél.
Életedben sokszor estél,
mindig bátran újrakezdtél,
minden bajban, minden gyászban,
élõ hittel tovább mentél.
Családodat bûn gyötörte,
darabokra összetörte,
szemed elõtt omlott össze,
mindaz ami fénnyel tölt be.
Krisztusodba kapaszkodva,
újra kezdve, tovább menve,
jársz elõttem vezess engem, szenté válni,
reménytelen helyzetembõl alázattal kilábolni.
Gyengeségem tudatában,
benned bízok, s talpra állok,
szeretetet, a „Fõparancsot”,
Te utadat el nem hagyom.
Tovább megyek, meg nem állok,
minden bajban közbejáróm,
Szentháromság légy vezérem,
Szent Ritával célba érnem.
Szeretettel,
Csaba t.
)
