Nem vagyok az Édesapámat 1944 õszén elhurcoló, majd halálra keresõ nyilasok védõszentje. Ellenkezõleg: hiszem és vallom, hogy bûneik soha nem évülhetnek el. Nemcsak a zsidók elleni bûneik, hanem a Magyar Haza aljas elárulása, Magyarország meggyalázása miatti bûneik sem.
Nem vagyok hajlandó azonban hallgatni akkor, amikor igaztalanul a nyilasok közé sorolnak - kizárólag politikai ambícióktól vezérelve - embereket, akik nem oda tartoznak.
Lukács Csabát, a bátor haditudósítót, az idén az Orbán kormány által igen magas kitüntetésben részesített Magyar Nemzet újságírót, mióta ismerem, szakmájának abszolút hiteles és színvonalas képviselõjének tartom. Ezért olvastam el oknyomozó írását Nyírõ Józsefrõl. A Nyírõ ellenes vörös kampány olyan megdöbbentõ állításokat tartalmazott, hogy néhányat legkiválóbb, legtisztességesebb barátaim közül is magával ragadott. Ez engem azért lepett meg, mert tudomásom szerint Nyírõ könyvei soha, még a legvadabb Rákosi rendszerben sem szerepeltek indexen.
Lukács Csaba kiderítette, hogy a háborús bûnösök közé Nyírõt soha nem sorolták. A Szövetségi Ellenõrzõ Bizottság nem tartotta megalapozottnak az erre irányuló vádat, amelynek alapján az ugyancsak székely-udvarhelyi születésû néhai Rajk László akkori belügyminiszter, kiadatását kérte.
Lukács Csaba megtudta, hogy a Nyírõ-temetés szervezõi kikérték a magyarországi zsidó szervezetek véleményét, akik kijelentették, hogy Nyírõ József neve nem szerepel azokon a listákon, amelyeken háborús bûnösöket és nyilasokat tartanak számon.
Az Index azon munkatársa, aki a világ legostobább címû írásában - "Nyilasnak látszó írót temetnek Erdélyben" - "importálta az új baloldali román kormány ideológiai arzenáljából a Nyírõ József múltjára vonatkozó állításokat, - elismerte, hogy "Nyírõ irodalmi értékeirõl nagyjából konszenzus van a bal,- jobb, - szélsõjobboldali, illetve normális irodalmárok között." Végül még egy, Lukács Csaba által felfedett tény: Füzes nagykövet szerint "Nyírõ nem volt hungarista náci".
Egyébként az egész Nyírõ hecckampány a velejéig magyarellenes új, román, baloldali kormánytól ered.
A másik serpenyõben pedig ez áll: "Lehet, hogy Füzes nagykövetnek igaza van és Nyírõ nem volt hungarista náci, de .... összehúzott szemmel, bombafüstben eléggé annak látszott."
"Eléggé annak látszott...." Egy fényképen!
Ha Karinthy élne, és folytatná szenzációs könyvét az "Így írtok ti" címût, akkor alighanem ez a veretes mondat szerepelne az 'Így írnak a kommunisták' címû fejezetben."Eléggé annak látszott... Döbbenet!
"Eléggé annak látszott..." Megjegyzem, a bombafüstben én is hunyorogni szoktam. Utoljára öt és fél éves koromban volt ilyen élményem, amikor Budapestrõl Szegedre költözvén szüleimmel egy marha-vagonban (1945 nyara) egy tréfás-kedvû felszabadító szovjet katona bedobott egy füstbombát a vagon ajtaján. Remekül szórakozott ezen odakint az egész Radnaja Armija.
Én meg majdnem megfulladtam. És közben bûnösen hunyorogtam, mint valami hungarista. Bizonyára annak látszottam.
Most aztán reszkethetek, hogy valaki rájön és leleplez.
Kérem, ne mondják el senkinek! Ígérjék meg! Mert azután mehetek vissza Amerikába, Woosterbe temetkezni, pedig Szegeden szeretnék nyugodni.
Alkoholista mámorba szelídült hajdanvolt SZOT-vezér és MSZP vezér-asszony, maszopi EU képviselõ Kósáné Kovács Magda így oktatta híveit még a Horn kormány idején:
"Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani, Elvtársak!"
A dialektikus materializmus logikája szerint a mondat szocialista tükörképe így szól:
"Nem kell hungarista nyilasnak lenni, elég annak látszani, hogy valakit még haló porában is meggyalázzunk, Elvtársak!"
Ami a bombafüstben való "bûnös" hunyorgáson túl Nyírõ rovására írható, az, hogy képviselõi esküjéhez hû maradt, és tagja maradt a nyilas hatalomátvétel után is a Parlamentnek, abban a hitben, hogy esküje az erdélyi magyarok képviseletére kötelezi. Igaza volt, vagy sem - nézõpont kérdése. Ha azonban nem volt nyilas hungarista, akkor hitem szerint volt erkölcsi joga ehhez. Ez Lukács Csaba véleménye is.
Ami azonban a legtöbbet árt Nyírõnek, az a Jobbik és "Malacka", azaz az erdélyi egységbontó Szász Jenõ bábáskodása felette. Nyírõ, ha élne, talán így fohászkodna Istenhez:
"Mennyei Jó Édesatyám! Az ellenségeimmel egész életemben, s talán most, a halálom után is majd csak megbirkózom valahogy. Csak a barátaimtól védj meg, kérve kérlek! Ámen."
Nyírõ bûntelenül élt, de mostani rajongói halála után menthetetlenül a bûnösök sorába tuszkolják.
Rajtunk, józan magyar értelmiségieken is múlik, hogy ezt ne hagyjuk.
Ne engedjük, hogy darutollas maskarák kísérjék, ne engedjük, hogy emlékét a Moszkva pénzelte szélsõjobb kisajátíthassa!
Mert Nyírõ után sorba jönnek majd a két világháború közötti évek más írói, költõi, tudósai is. A hiszékenységünknek, jóhiszemûségünknek ne essünk áldozatul!
Ahogy annak idején minden parasztot kulákká minõsítettek, ugyanez a folyamat kezdõdött el most íróinkkal, költõinkkel.
Lassan mindegyik írónk "zsíros paraszt" azaz "náci hungarista" jelzõt kap.
Ne hagyjuk, hogy nemzeti szellemi értékeinknek, Nyírõnek vagy másoknak az emlékét a nemzet selejtje, a szélsõ jobb és a szélsõ bal konszenzusban nyilas hungaristává minõsítse.
Ahogyan József Attila sem volt kommunista, Nyírõ József sem volt náci hungarista.
Ébredj, magyar értelmiség, amíg valamennyi értékünket el nem szakítják tõlünk!
A Krónikás
