Vizsgára reménnyel készülõ dévai gyerekeink...

Levél a Pedagógusoknak!

Tanárok, nevelõk és ti iskolák igazgatói, kis hadseregeitek tisztjei, tábornokai vagytok. A rátok bízott gyerekeket csatába viszitek, a létért való küzdelem gyilkos harcába. Felelõsségetek óriási, hisz a társadalom nevében kiálltok a gyerekek, a szülõk elé és meghirdetitek az osztályaitokat, toboroztok, hívjátok iskoláitokba a fiatalokat. Különféle hivatásokra, szakmákra bátorítjátok a serdülõket, és õk bennetek bízva, szavatokra elindulnak. Fizetés jár nektek azért, hogy gyõztes bajnokokat neveljetek a fiainkból. Vállalkoztok arra, hogy sikeres, eredményes, akár a jég hátán is megélõ embereket neveljetek belõlük. Naponta 7-8  tanórán át arra készítitek, hogy a XXI. század globális munkaerõpiacán õk is a maguk és jövendõ családjaik egzisztenciáját becsületes munkájukkal elõ tudják teremteni.

Az emberiség nagy hadvezérei szerint nem szabad hazardírozni, olyan csatába belevinni a katonát, hol nincs esély a gyõzelemre. Németországban a diákok 60% -át nem viszik neki az érettséginek, õk különféle szakmát tanulnak, melybõl aztán felemelt fõvel boldogan meg is élnek, nem kell a nagyvilágban megélhetésért kóboroljanak. Nálunk az idén is, akárcsak tavaly az oktatás vezetõi 100% belevitték végzõs diákjainkat az érettségi nagy küzdelmébe! A tavaly 60% bukott, az idén sajnos ennél is többen elvéreztek a vizsgákon. Három gyerekbõl több mint kettõ megbukott!

Nézem a csodaszép fiataljainkat, jól fejlett, életerõs emberek, némán jönnek-mennek, nézik az eredményeiket, vigasztalhatatlan szárnyaszegett madarak. Az iskoláinkból - az oktatásért felelõs politikusaink szerint - csak egyetlen kapu vezet az életbe, az érettségi vizsgán keresztül. Mindazok, kik e kaput nem tudják átlépni, azok sebzett lélekkel, használható szakmai tudás nélkül botorkálhatnak ki a nagybetûs életbe. Ezért a hatalmas kudarcért melyek generációk életét megkeseríti, valakik felelõsek!!!

Nekem fáj az a mérhetetlen kudarc, mely a szárnyát bontogató generációinkat a legsebezhetõbb életkorukban éri! Nem szabad olyan csatába belevinni katonát, melynek megvívására nem képeztük ki! Miért engedtük át a diákokat elsõ, második vagy a tizenkettedik osztályban matematikából vagy bármilyen más tantárgyból, ha az a tudás nem teszi õket képessé egy érettségi diploma megszerzésére? Hazudtunk a gyerekeknek éveken keresztül átmenõ jegyekkel, hogy a végén kiderüljön, hogy tudásuk semmit sem ér? 

Miért nincsenek komoly szakmunkásképzõ iskolák Erdélyben?

Õszinte részvéttel a Románia iskoláiban, az érettségin megbukott több tízezer diák iránt, Csaba t.


P.S.: Sajnos a mi gyermekeink közül is csak minden harmadik ment át az érettségin!