Szent Luigi, a futball védõszentje már Hannoverben

Emberek teremtenek szenteket

Elvesztettél valamit? Kérd Szent Antoniusz segítségét. Ha valakinek napközben nehézsége támad, segítségül hívhatja Szent Barbarát. Hogy biztosan célhoz érjen autójával a vezetõ és utasa, sokan Christophorus-plakettet helyeznek el járgányukban. Már ha az ember római katolikus. A protestánsok megelégszenek egy fohásszal, rövid imával Jézus Krisztus nevében. De most már a focistáknak is van védõszentjük, Szent Luigi, Lajos személyében, akit ki más talált volna ki, mint egy osztrák. A védõszent szülõföldje Kärnten tartomány.  Az eredeti „Lajost” a Wörthersee melletti Pörtschachban készítették, egy méter magas fafaragvány, focilabdával a kezében. Már jó egy éve annak, hogy a klagenfurti püspök, Alios Schwarz Szent Luigi Scrosoppit ottani püspöki templomában a futballisták és a focirajongók védõszentjévé kreálta. 

Kibõl vált „futballszent”?

Aloisius Scrosoppi az észak-olasz Udinében született 1804. augusztus 4-én, s ugyanott halt meg 1884. április 3-án. A város akkoriban egy ideig Ausztriához tartozott. A ferences barát arra szentelte életét, hogy testvérével, Carlóval együtt az árva gyermekek gondozóházait hozzák létre, illetve ezeket bõvítette élete során. 1857-ben a karitatív és szociálisan érzékeny Luigi süket és nagyothalló lányok részére alapított otthont. II. János Pál 1981. október 4-én emelte be a római katolikus egyház szentjeinek sorába. 

A Raiffeisen Bank marketing vezetõje a szentkreáló „bankár”

 És Pesek úr rendszeresen-módszeresen elindult a szentkreálás útján. A jénai egyetemen megtudta, hogy még nincs a futballnak védõszentje, s egyházjogilag sincs semmi akadálya, hogy ilyen is legyen. Közölték vele: a helyi püspök beleegyezésével lehet védõszentet szentelni a zöld gyep játékosai, illetve a labdajáték rajongói számára.

A lengyel-ukrán foci EB-n debütált az új szent – gyermekalapítványt is támogat

Hamarosan Ausztriában, Olaszországban, Szlovéniában, s már Németországban is helyet talált magának, lehet kérni közbenjárását. Idõközben már megszületett az elsõ bõséges ismertetõ is róla Stefan Gottschling tollából. A fametszés munkáját, az elsõ szentszobrot Ferdinand Stuflesser ausztriai mûhelyében készítették el. Ez a famegmunkáló mûvésztelep 1875 óta áll a pápai udvar mûbútorasztalos rendeléseinek szolgálatában. Ugyanitt már bronz és márvány változatok is készültek az új szentbõl. És ma már Hannoverben is áll szobra. Az ottani Szent József plébánia katolikus papja, Heinrich Plochg az elmúlt vasárnap már így fohászkodott: „Szent Luigi, imádkozzál érettünk!”. Prédikációjában elmondta: Jézus is csapattal „játszott”, ennek 12 tagja, egészen pontosan 11 tagja volt. Péter és János voltak a „taktikai játékosok” – fogalmazott Heinrich atya -, Jakab és András a védõk. A katolikus lelkész arra is kitért beszédében, hogy a foci védõszentje kitûnõ kapcsolópontot jelent, hiszen a gyerekekkel azonnal szóba lehet elegyedni a játékról, a szabályszerû küzdelemrõl, a közösségrõl, a csapatmunkáról, az egymásra figyelésrõl, s így az út egyre közelebb vezet a 12-höz, majd Jézushoz. Hogy milyen úton-módon kerülnek közelebb fiatalok, idõsebbek Jézus Krisztushoz, Istenhez, az istenhithez, az titok. Lehet ennek eszköze az iskola, a templom, a család, de a stadion és a foci is. A forrás viszont mindig maga Isten, aki a hitet támasztja.

Szent Luigi és a protestánsok

Sok minden, de két dolog abszolút nyilvánvaló Szent Lajos/Luigi történetébõl, a foci modern szentjének „kitalálásából”. Egyrészt nagyon jó, hogy vannak munkára, szorgalomra, kitartásra, azaz értékekre emlékeztetõ példaadó személyek, példaképek minden nemzet, minden egyház történetében. Õk a maguk helyén odaszentelték életüket valamilyen másokat segítõ, támogató ügynek, közügynek. Ilyen „szentek” bõséggel akadnak a protestánsok között is, akiket szemünkben Isten kreál követendõkké. A másik, ami kiderült: a szenteket a római katolikus egyházban emberek gondolják ki, fedezik fel, kreálják, természetesen rendkívüli emberi tulajdonságaik alapján. A foci védõszentjét 13 ezer szent közül választották ki a modern komputertechnika segítségével. Ez továbbra is idegen marad a protestánsoktól. Ami minket mégis összeköt, az nem a technika által kiválasztott Szent Luigi, hanem az Isten által kiválasztott egyetlen közbenjáró Isten és ember között, Jézus Krisztus. Minél közelebb Õhozzá, annál közelebb egymáshoz is! Õbenne a focipálya zöld gyepének mi is örülünk, még inkább a szellemes, erõteljes, gyors, szép focinak. Sõt: ebben Szent Luigi nélkül is egyek vagyunk és egyek maradunk. Talán néha rákacsintunk képzeletben szobrára, de ezt puszta emberi tiszteletadásból tesszük, s közben az árvák és süketek egykori udinei jótevõjére, vagy éppen Lorántffy Zsuzsannára, a Bodelschwinghekre, Albert Schweitzerre, Bethlen Katára, Molnár Máriára, vagy más „protestáns szentekre” gondolunk. Nem többre és nem kevesebbre.