Kedves Testvérek!
Sokszor sokat írok a gyermekekről, és ez így van jól, mert ők a mi szemünk fényei. Egy örömteli esemény kapcsán most úgy érzem, hogy be kell mutassam azokat is, akik a háttérben, papír halmok között végzik a munkájukat, a romániai bürokrácia sokszor nagyon zegzugos folyosóin.
Istennek hála komoly áttörést ért el az irodánk Bukarestben. A munkaügyi minisztériumban minden évben szoktunk pályázni a házaink fenntartására, kisebb-nagyobb eredménnyel. Az idén nagyon eredményes volt az irodánk,
Kacsó Katalinnal az élen, mert nem csak a dévai, és a szászvárosi házaknak sikerült eredményesen pályázni, hanem Petrozsénynek is, de Szovátának is. Ez évi több mint három és fél milliárd régi lejt, közel harminc millió forintot jelent. Ami az EU-hoz csatlakozott országunkban megugrott bérek, költségek fedezését a napi gyerekenkénti egy EUR támogatással lehetővé teszi.
Így nyilvánosan is megköszönöm a munkatársaimnak: Kacsó Katalinnak, Zsók
Évinek, Balogh Botár Ildikónak, és az ők vezetőjüknek Palkó Cecíliának a könyvelőnknek a kitartó, eredményes munkát. Természetes, hogy nem csak ezt az egy sikeres pályázatot köszönöm, hanem hosszú évek komoly és korrekt pénzkezelését, pontos elszámolását, a szociális munka megannyi papírjának lelkiismeretes, idegőrlő írogatását is.
Szeretettel köszönöm, hogy az új házaink vezetősége szintén komolyan veszi az állami hatoságokkal való együtt működést, és ebben a pályázatban is, de minden más munkában is felelős jó testvéreink, a rájuk bízott gyerekek felelős "szülei".
Az, hogy a helyi, és az állami hatoságok elfogadnak, sőt partnernek tekintenek, és nem csak megtűrik, hogy a gyerekekkel foglalkozzunk, hanem a működésünkhöz szükséges pénzeknek is egy részét a rendelkezésünkre bocsájtják ez hosszú évekig elképzelhetetlen volt. Ez a mai nap újból megerősített a Szeretet végső győzelmébe vetett hitemben, és ezt is szeretettel köszönöm az irodánk minden munkatársának.
Kisebb testvéri szeretettel, Csaba t.
)
