1658
nyarán Székelyföld nagyjai, míg hadakozással elfoglalva
idegenben voltak, betörtek a Gyergyói medencébe a tatárok.
A 3000 fegyveres a zsákmány tudatában magabiztosan haladt
elõre.
Az
otthon maradt székelyeknek két lehetõségük volt: csüggedten,
külön-külön menthette volna mindenki a maga életét, javait,
hogy az erdõben, szurdokokba menedéket keressen, hátrahagyva a
gyengéket, generációk által felépített anyagi javaikat,
templomaikat, sírva elbujdossanak. Vagy a másik lehetõség az
összefogás, a túlerõvel való bátor szembe állás, Isten
segítségét kérõ, létért való küzdelem.
1658 szeptember
6.-án, nem mások segítségére várva, hanem bátor összefogással,
a Gyergyó-medence népei, az általuk jól ismert természeti
adottságokat felhasználva Szárhegy és Ditró határában
megütköztek a saját erejében gõgösen bízó túlerõvel. A
gyõztes csata emlékét hirdeti a máig Tatárdombnak nevezett
halom, mely alá az elesetteket temették közös sírba, és az
1908-ban felállított szép márvány obeliszk, mely írott emléket
is állít a Székely nép összefogásának, a létért való bátor,
eredményes kiállásának.
A 350 éves
évforduló jó alkalom az emlékezésre és a visszanézésre. Meg
vagyok gyõzõdve, hogy az akkor élt õseinknek üzenete is van
mindannyiunk számára: "Ne féljetek, hanem a létet adó jó
Istenben bizakodva fogjatok össze, ne mások irgalma után
siránkozva, hanem bátor kiállással oldjátok meg ti is a magatok
gondjait." Igen, hiszem, hogy a 350 éves példa
mindannyiunk számára útmutató. Akár gyermekvédelemben, akár
kulturális, gazdasági kérdésekben, az lenne jó, ha õseink
példájára saját gondjainkat felvállalnánk, és egymásban
szövetségeseket keresve, a jó Isten segítségét kérve mi is
megoldanánk létünket, közösségeinket veszélyeztetõ
kérdéseket.
A Tatárdomb
közvetlen környékét, a több hektáros õsi ferences birtokot
rendünk Isten kegyelmébõl visszakapta tulajdonába. Így, a
Gyergyói-medence egyházi és közigazgatási elöljáróival való
egyeztetés után, szeretettel meghívunk minden jóakaratú embert
2008 szeptember 6-án, szombaton 11.00 órától egy megemlékezõ
szentmisére. A szentmise után a nagy bográcsainkban fõzött
ebédbõl reméljük mindenkinek bõségesen fog jutni. Délután
háromtól ünnepi kulturális mûsor lesz.
Szeretettel
várunk, hogy a múltba nézve megújítsuk a szeretetbõl vállalt
Szövetségünket,
Szeretettel, Csaba
t.
2008.
augusztus 20.
Gyergyószárhegy 6 km-re található Gyergyószentmiklóstól É-Ny
irányban. A Szármány hegy Déli oldalán fekszik. Kialakulását a
XII-XIII századra teszik, nevét valószínûleg a hegyrõl kapta
Szárhegy azaz Tar hegy.A falura nagy hatással volt a Lázár család
jelenléte melynek emlékét a Lázár-kastély is õrzi.A kastélyt
a XV. században kezdték el építeni. A történelem forgatagában
sok mindenen keresztül ment és a kastélyt többször lerombolták,
renoválási munkálatai most is folyamatban vannak.
A XVII
században kap a falu a kastély által fontos szerepet hiszen a
Székelyföldre látogató fejedelmek, söt királyok is itt szálltak
meg.
A medencét többször támadták a törökök, tatárok.
Ezeket a falu és lakossága is gyakran megsínylette.A gyergyóiak
és tatárok közti csatározásokra emlékeztet a település
határában található Tatárdomb mely alá a
vereséget szenvedett tatárok tetemeit temették....kb. 500 tetemet
míg a gyergyóiak közül csupán 15-en estek el....
A faluban
egy Ferences kolostor is van amelyet már az 1600-as években el
kezdtek épiteni de ami csak 1875-ben nyerte el mai alakját.
A
faluban müvésztelep müködik 1974 óta és azóta minden év
Augusztusában találkozót tartanak a képzömüvészeknek...
A
falu szerves része az erdélyben müködö falusi-turizmus
hálózatnak ennek keretében az elszállásolás családi
házakban történik amelyek igen jól felszereltek az itt lakó
emberek nagyon barátságosak...
A falu népmûvészeti
szempontból is jelentõs, minden õsszel népmûvészeti sokadalmat
szerveznek. Ilyenkor az ember ízelitõt kaphat a vidék
népmûvészetéböl, táncából, népdalaiból.
Hagyományörzö
társaságok is vannak közülük a legfontosabb a Czika társaság.
