Petrozsény

2008-11-13 09:49

A 2002-es romániai népszámlálás szerint több, mint 18 ezer magyarajkú ember él a Zsil völgyében. Ennek ellenére az anyanyelvű oktatás az utóbbi évtizedben villámgyorsan leépült: 1998-ban még érettségiző magyar osztály volt Petrozsényban, 2003-ra viszont mindössze egy tanító maradt hat gyerekkel. Ma  a bányavidék központjában a magyarul tanuló gyerekek száma ismét meghaladja a kétszázat.



A csoda a dévai Szent Ferenc Alapítványt vezető Böjte Csaba atyának tudható be, aki megmentette a magyar nyelvű oktatást a teljes leépüléstől: "Tudtam, hogy sokkal több gyerek van ottan, csak hát az oldott kéve hamar széthull a szélben" - mondta Böjte atya.  

Csaba atya a petrozsényi plébános kérésére besegített az iskolás korú gyermekek felkutatásában. Rendbeszedték az államtól visszaigényelt egykori egyházi ingatlant, és újra oktatási intézményt létesítettetek benne, mint hajdanán az apácák idején.

"1996-ban a Szent Ferenc Alapítvány szerződést kötött a katolikus egyházzal, teljes egészében átvette, az alapjaitól a plafonig mindent megújítottunk" - emlékezett Böjte Csaba.  

A város egyik legpatinásabb, legtágasabb épülete ma is, amelyben otthonosan laknak és tanulnak gyerekek és nevelő-szüleik.

"Itt több, mint 260 gyerek lakik, óvodai csoportok vannak, elsőtől nyolcadikig, többen vannak, mint amennyien beférnek."

A petrozsényi csodát egy helybéli, Ács Éva nevelő valósította meg. Böjte atya szerényen fogalmaz: … én csak segítettem neki. Azért van ennyi gyerek, mert kinyitottuk szívünket a szegények felé."

A Zsil völgyében nagyon sok elszegényedett, Székelyföldről elszármazott család van, akik ma munkalehetőség hiányában kivándorolnak, kénytelenek megválni saját gyerekeiktől is - panaszkodik Éva, aki saját kislányával költözött be az egykori zárdába.

Ahhoz, hogy szórványban élő  magyarsághoz ragaszkodó magyar vagy vegyes család magyarul taníttassa a gyerekét, szükség volt, hogy olyan gyerekeket is befogadjunk, akiknek nem ez volt az elsődleges szükséglete, hanem az, hogy többet tudunk nyújtani bármely iskolánál - jegyezte meg Ács Éva, igazgató-nevelő.

A Szent Ferenc Alapítvány otthont, nevelést, oktatást, megélhetést biztosít a nagy családon belül. Itt az utolsó ceruza, könyv, füzet, játék és ruha, gyógyszer, mind-mind ingyen van.

"Száz gyerek bentlakó, ötven gyerek napközis, a többi csak tanulni jár be ide magyar nyelven... Igazi keresztényi életre való nevelést próbálunk adni a gyerekeknek, az erkölcsi normákat, a vallásos normákat, az értékeket megpróbáljuk nekik megmutatni és megtanítani rá őket" - folytatta az igazgatónő.

A Zsíl völgyéből összegyűjtött gyerekek száma egyre nő, az intézmény pedig egyre szűkebbnek bizonyul. Az Erdélyben újabban létrehozott gyermekotthonok közül a petrozsényi a legfiatalabb és a legszebb.

Böjte atya nagyon nagyon szeretné, ha ez egy új intézmény lenne, sok fiatal pedagógussal. Ez azonban most még nem több egy megvalósítható vágyálomnál. A kollégiummal egy épületben működő magyar tagozat ugyanis a román nyelvű állami iskolához tartozik, kevés anyanyelven tanító tanári állással. Ezért egyelőre jobbára nyugdíjas, óraadó tanárokkal kell beérniük. Ennek ellenére a továbbépítkezés útja nyitott:

"Most is több mint tizenvalahány kollégám van Ausztráliától elkezdve Magyarországig, Németországig, akik külföldről jöttek el hozzánk dolgozni. Erdély is pont olyan szép és élhető, mint bármelyik más ország a világon.

Az elmondottakat mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az itt nevelkedett fiatalok is az országon belül keresik a boldogulásukat



www.magnificat.ro

Forrás: Forrás: Közbeszéd
KAPCSOLÓDÓ LINKEK
Design és programozás: www.webuzem.hu