A marosillyei Bethlen Gábor szülõházat, visszaszolgáltatását követõen,
hét évvel ezelõtt vásárolta meg a Szent Ferenc Alapítvány.
A magyarországi segítséggel történõ alapos restaurálás nyomán, a
hajdani illyei vár egyetlen fennmaradt épületrésze, a Veresbástya,
végre kezd beépülni az erdélyi turizmus fõ állomásainak sorába.
Néhány éve a Hunyad megyei magyarság kultúr-rendezvényeinek is gyakran
biztosít teret a nagy fejedelem szülõháza, illetve nemrégen rendbetett
parkja. Tavaly májusban háztörténeti kiállítást rendeztek be falai
között, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Levéltár támogatásával.
Az itt kiállított anyag nyomtatott formában is megjelent és az utóbbi
hetekben az alapítvány igyekezett eljuttatni azt számos magyarországi
és erdélyi iskolába, kultúrintézménybe. A kiadványról, illetve magának
a Veresbástyának jelenlegi állapotáról, továbbfejlesztési terveirõl
kérdeztük Varga Csabát, a Bethlen ház megbízott vezetõjét.
– Ez a kiadvány reményeink szerint sokat tesz majd a marosillyei Veres
bástya népszerûsítésében. Szerzõje, Kovács András, kolozsvári
mûvészettörténész hosszas helyszíni és levéltári kutatás nyomán
állította össze az anyagot, ami amúgy tavaly május óta állandó jellegû
kiállításként is megtekinthetõ Marosillyén – mondja Varga Csaba.
– A háztörténeti kiállítás már némileg megalapozza a Bethlen ház múzeum jellegét. Mi a további elképzelés ilyen téren?
– Ezt a jelleget mindenképp szeretnénk megerõsíteni. Persze nehezen
kristályosodik ki a lehetséges mûködtetési forma. Múzeum-jellege
mellett azonban dél-erdélyi kultúr-központ szerepét is be kellene
töltenie ennek a háznak. Ilyen irányban is történtek már lépések.
Vannak állandó programjaink, évrõl-évre visszatérõ rendezvények, mint
például a Szent Ferenc Alapítvány által szervezett Hálaadás ünnepe,
melynek keretében tavaly megnyílt az említett kiállítás és kopjafát
avattunk a rendbetett, parkosított várkertben. De rendszeres
házigazdája már a Veresbástya a Dél-Erdélyért kulturális Társaság által
szervezett kastélyfesztiváloknak is. Minden év novemberében pedig
fejedelmi születésnapot rendezünk Bethlen Gáborra emlékezve, aki a
szájhagyomány szerint itt született a hajdani illyei vár fennmaradt
olaszbástyájában. A közeljövõben szeretnénk kialakítani a „Találkozás
Erdély Aranykorával” nevet viselõ, állandó jellegû programot is, mely
betekintést nyújtana a látogatóknak Bethlen Gábor életébe, korába,
amolyan élõ történelemóra lenne akár iskoláskorú, akár felnõtt
látogatók számára.
– Mennyire sûrûn látogatott Bethlen Gábor szülõháza?
– Az említett rendezvények alkalmával akár százan, vagy ennél többen is
összegyûlünk. A turistaforgalom azonban csak tavalytól indult be, fõleg
a két vakációs nyári hónapban, melyek leforgása alatt több mint 2000
magyarországi látogatónk volt. Természetesen szeretnénk növelni ezt a
számot és a turista-idény kiterjesztése is jó volna, kora tavasztól
akár késõ õszig, az említett november 15.-i ünnepségig.
– Mi látható jelenleg a Veres-bástyában?
– Maga az épület is látványosságot jelent, hiszen híven õrzi a XVI.
századbeli jellegét. Boltíves termei, rekonstruált reneszánsz
ablakkeretei, a Bethlen Farkas bejegyzését õrzõ szemöldökfa egyaránt
különlegessé teszik ezt a jó négyszáz éves épületet. A felújított
termekben, mint említettem jelenleg a háztörténeti kiállítás pannói
láthatók, illetve kérésre egy kisfilmet is le szoktunk vetíteni
látogatóinknak a több évig tartó restaurálási munkáról.
– Idén folytatódik-e ez a munka?
– Azt tudni kell, hogy az épület elég lerobbant állapotban került az
Alapítvány tulajdonába. Elsõ nekifutásra a tetõszerkezetet kellett
kijavítani, majd a falakat erõsítették meg, konzerválták, végül a belsõ
tereket is kijavították, kialakították a külsõ feljárót. Mindez bõ öt
évig tartott. Tavaly már a bástya környékét is sikerült rendbe szedni,
a hatalmas területet a Bakony Erdészeti Társaság alvállalkozói önkéntes
munkával alakították kertté: sétányokkal, padokkal, asztalokkal látva
el azt. Idén a hajdani várkaput szeretnénk visszaállítani,
természetesen stilizált formában. Ennek érdekében a ház felújításának
és mûködtetésének, számítástechnikai felszerelésének anyagi támogatását
nagymértékben biztosító Szülõföld Alaphoz pályáztunk és kérésünk
pozitív elbírálásban is részesült. Így reményeink szerint már a május
végére tervezett hálaadás napján felszentelhetjük a Veresbástya új
kapuját. Ez annál is inkább esedékes, mivel idén novemberben lesz a
nagy fejedelem halálának 380. évfordulója.
Gáspár-Barra Réka
Nyugati Jelen
