Hargita megyében az átlagnál többen igényelnek tartózkodási engedélyt.
Hivatalos adatok szerint az elmúlt évben több mint száz külföldi,
köztük számos magyar akart hosszabb ideig a székelyföldi megyében
tartózkodni.
Veres Nándor jó nevû magyarországi hetilap fotósaként érkezett
Székelyföldre. A budapesti fiatalember megszerette választottja
szülõföldjét, elhatározta: fogadott hazájában próbál megélhetést
biztosítani frissen alapított családjának és leendõ gyermekeinek.
Hivatalosan is bejelentkezett, tartózkodási engedélyt kért a
hatóságoktól.
- „Mivel életvitelszerûen akarok itt élni, csináltam egy céget és –
mivel én vagyok a cég ügyvezetõje – az ezt igazoló papírokat a megyei
rendõrség uniós állampolgárokkal foglalkozó irodájában le kellett adni
egy diplomát, igazolványképet és még aznap kiállították a tartózkodási
engedélyt. Egyetlen nehézség az volt, hogy az ügyintézõ hölgy semmilyen
más nyelven nem tudott, csak románul – mesélte a fotós
Nándor tartózkodási engedélye – mivel uniós tagállam állampolgáraként
érkezett – hat évig érvényes. Ezt követõen igényelheti a román
állampolgárságot is.
Crisan Daniel, az Idegenrendészeti Osztály vezetõje Híradónknak
elmondta: „Különbözõ dokumentumok szükségesek annak megfelelõen, hogy
milyen céllal kéri valaki a tartózkodási engedélyt. Mindenképp be kell
mutatnia azt az igazoló iratot, amellyel átlépte a határt. Azaz
útlevelét, vagy személyi igazolványát. Abban a polgármesteri
hivatalban, ahol bejelentkezik, ki kell fizetnie az illetéket;
bizonyítania kell, hogy van jövedelme és egészségügyi biztosítása."
Diákok esetében iskolalátogatási engedély, munkavállalóknak
munkaszerzõdés felmutatása is kötelezõ. Az elmúlt évben több mint 100
ember igényelt tartózkodási engedélyt Hargita megyében. Többségük
Magyarországról, néhányuk az egykor Romániához tartozó Moldvai
Köztársaságból érkezett a székelyföldi megyébe. Menedékjogot egyetlen
esetben sem igényeltek, a moldvaiak többsége azonban állampolgárságot
is kért – és kapott.
Uniós tagállam lévén, az oktatás ingyenes Romániában. Azaz, külföldi
állampolgároknak sem kell fizetniük érte. Viszont a gyermekeknek –
függetlenül attól, hogy hányadik osztályba íratják be – meg kell
tanulniuk románul.
Bartolf Hedvig, fõtanfelügyelõ-helyettes: „Ezek a gyerekek
nehézségekkel néznek szembe, mivel ha nem tanultak románul, ha nem
ismerik a román nyelvet, akkor erre kell legelõször koncentráljanak és
erre kell fektessék a hangsúlyt, hogy megtanuljanak románul, mert
nálunk a román nyelv és irodalom kötelezõ tantárgy, ugyanúgy Románia
földrajza és a románok történelme."
Ahhoz, hogy orvosi ellátásra is jogosult legyen, a letelepedõnek
rendelkeznie kell egészségügyi biztosítással. Ha uniós tagállamból
érkezik, megfelel a hazájában kötött biztosítás is. Megkeresésünkre
Vargyas Lehel, a Hargita megyei Biztosító Pénztár igazgatója elmondta:
„Ha nem EU tagországból érkezõ állampolgárról van szó, akkor neki a
letelepedési engedélyhez szükséges, hogy fakultatív egészségügyi
biztosítást fizessen. Ha hosszabb távú letelepedésrõl van szó, rendes –
román állampolgárokhoz hasonló – biztosítást kell majd fizetnie.”
Mindkét szülõ állampolgárságára jogosult az a kisbaba, kinek más-más
állampolgárságúak szülei. Sok utánjárással, dokumentumok fordításával
és fõvárosok minisztériumai közötti utazgatással ugyan, de a kicsi
kettõs állampolgárrá válhat.
Szebeni István
Duna Televízió
A videofilm az alábbi linkre kattintva nézhetõ meg:
