Az
április 21-i családpasztorációs papi találkozón meghívott
elõadóként Vizi E. Szilveszter akadémikus Erkölcs,
tudomány, közösség, család címmel fejtette ki
gondolatait értelem és hit kapcsolatáról, valamint a nevelés
szükségességérõl. Az erkölcsi alapok megszilárdítása kapcsán
az Egyház szerepét is hangsúlyozta, errõl kérdeztük
felszólalását követõen.
– Elõadásában az
emberiség drámájáról, a mérhetetlen tudományos, technológiai
fejlõdés és a megtorpant erkölcsi fejlõdés közötti szakadék
okozta veszélyekrõl is beszélt. Véleménye szerint hogyan
járulhat hozzá az Egyház az ethosz megszilárdításához a
jelenkori társadalomban?
– Az erkölcsi alap a
Tízparancsolat, illetve az, hogy az európai kultúra hogyan
fogadja el, hogy a világ fejlõdésében ez kulcsszerepet játszott.
Az európai alkotmány preambulumából hiányzik a hagyomány,
hiányoznak a gyökerek. Tudomásul kell venni azt a latin mondást,
amit latintanárom oly sokszor ismételt – „sine
praeteritis futura nulla”, vagyis: múlt nélkül nincs jövõ. Nem
lehet homokra építeni a várat. Nem lehet letagadni a múltat, és
fõleg nem lehet megtagadni a múlt érdemeit, sikereit. Ugyanez
érvényes a magyarságra. Elõadásomban is hangsúlyoztam:
Magyarország rengeteget adott szellemi tõkéjébõl a világnak.
Erre büszkének kell lenni, ez nevelhet egy egészséges nemzeti
öntudatot, amelyre szükségünk van. De ugyanerre van szüksége az
egész emberiségnek, vagy éppen Európa 450 millió lakosának.
Legyünk büszkék hagyományunkra, amely a keresztény kultúrán
keresztül nekünk megadatott.
– Gondolatmenetében
felvetette a kérdést: Merre tovább, XXI. századi
Magyarország? Ezt kiegészíteném azzal: Merre tovább, keresztény
Magyarország? Ön szerint milyen választ és indíttatást adhat az
Egyház?
– Az Egyháznak a feladatát kell végeznie. Mert –
véleményem szerint – nem végzi el úgy, ahogy kellene.
Szükség van a négy nagy vallás aktív mûködésére, mert ez
erkölcsi alapot ad. Nem kell mindenkinek vallásosnak lennie, de az
erkölcsiségnek érvényesülnie kell a társadalomban, mert ha nem
érvényesül, akkor pénzügyileg is összeomlik a világ; itt a
bizonyíték. Nem kell vallásosnak lenni, de bizonyos erkölcsi
normákat be kell tartani; és ez egyformán érvényes mindenkire.
Ezt tanítani, oktatni kell. Az államnak feladata lenne
erre lehetõséget adni; az egyházaknak pedig feladatuk lenne
ezt tanítani. Persze az egyházak is nehéz anyagi körülmények
között élnek, rengeteg negatív hatás éri õket; ezt meg kell
oldani, a civil társadalomnak ennek érdekében cselekednie kell.
Ehhez pedig összefogásra és szeretetre van szükség. A
szeretet a legfontosabb emberi tulajdonság. Assisi Szent
Ferencnek gyönyörû gondolatát felidézve: a szeretet az az
emberi tulajdonság, melybõl minél többet adunk, annál több
marad meg belõle. Ezt biológiailag is, tudományosan is igazolni
tudom.
(A családpasztorációs papi találkozóról szóló
beszámolónkat itt olvashatják.)
Gátas
Judit/Magyar Kurír
)
