Az esõerdõ kincs, hiszen oxigént termel, megtisztítja a levegõt a
szén-dioxidtól, ezért vigyázni kell rá. De a legtöbb ország inkább
irtja, mivel terjeszkedni, fejlõdni akar, és ha már nincs hova, akkor
kivágják az erdõket. A fejlett országok viszont védeni próbálják az
esõerdõket, ezért adományalapokat hoznak létre, szövetkeznek a fejlõdõ
országokkal, és fizetnek azért, hogy ne vágják ki az erdõket.
2002-ben a brazil kormány és a WWF (Vadvédelmi Világalapítvány) közös
természetvédelmi programot indított el, eddig már hat természetvédelmi
területet alakítottak ki Amazónia területén, de a végsõ cél még messze
van. A tervük ugyanis az, hogy 2012-ig 600 ezer négyzetkilométernyi
területet, vagyis a brazil esõerdõk tizenkét százalékát védetté
nyílvánításák – olvasható a Nagykárolyi Napló oldalán.
Tavaly a norvég kormány 100 millió dollárt adományozott az esõerdõk
védelmére, idén pedig további 600 milliót. Mindezt azért, hogy
megállítsák az esõerdõk kiirtásának folyamatát. A tervek szerint
2015-ig a védelemre szánt összeg eléri az 1 milliárd amerikai dollárt,
de a kifizetés csak akkor történik meg, ha az erdõirtásoknak
ténylegesen vége szakad – nyilatkozta tavaly Lars Lovold, az Amazonas
Alap elnöke.
Sõt, még a perui indiánok, õslakosok is tüntetést szerveztek tavaly a
helyi esõerdõ védelmére. Hatvanöt törzs egy hétig útlezárással
bojkottálta a perui kormány terveit az energetikai cégek
terjeszkedésével kapcsolatban. Mint ahogy korábban már a Kitekintõ is
beszámolt róla, idén már Károly herceg brit trónörökös is javaslatot
tett egy olyan adományalapra, mellyel a fejlõdõ országokat támogatnák
annak érdekében, hogy azok ne irtsák ki az esõerdõk fáit gazdasági
érdekeik elsõbbsége miatt.
Most újabb programot helyeztek kilátásba. Carlos Minc brazil
környezetvédelmi miniszter felszólította a fejlõdõ országokat, hogy
fékezzék szén-dioxid kibocsátásukat. Blairo Maggi, Mato Grosso állam
kormányzójának családi vállalata a világ legnagyobb szója termelõje,
így Mato Grosso élen jár az erdõirtásban, bár az Economist értesülései
szerint Blairo Maggi „szíve meglágyult az esõerdõket illetõen", ugyanis
nemrég egy konferenciának adott otthont, melynek fõ témája volt, hogy
fizessenek az erdõk gondozásáért, a fák életéért, valamint, hogy az
éghajlatváltozás megelõzésére piaci úton keressék a megoldást.
A Maggi-botrány
Maggi 2003-as hivatalba lépése után az erdõirtások mennyisége
ugrásszerûen nõtt. A körülmények azóta valamelyest javultak, bár azt
még mindig nem árulják el, mit csinálnak a zöld területeken. Nem
egyszer keveredett vitába a Brazil Nemzeti Ûrkutatás Intézettel, –
ennek feladata ugyanis, hogy mûholdakkal figyeli az esõerdõ területét,
és a felvételek alapján büntetik a favágókat,- így a múlt évben Maggi
is gyanúba keveredett.
A mato grassói találkozóra hivatalosak voltak az amazóniai államok
kormányzói és külföldi nem kormányzati szervezetek (NGO) vezetõi.
Néhány brazil NGO elutasítja a Maggival való együttmûködést, de a
külföldiek sokkal inkább pragmatikusabbak: „Ha nem tudunk hatásosan
együttmûködni a mezõgazdaságban dolgozókkal, akkor el fogunk bukni”-
mondta Michael Jenkins az amerikai Forest Trends képviselõje.
A kormányzó elképzelései szerint az Amazonas Alaphoz hasonló
alapítványt kellene létrehozni: „Igen, le kell állítanunk az
erdõirtásokat, de ehhez pénzre van szükségünk”- mondta a találkozón.
Maggi elmondása szerint Mato Grosso területének csak nyolc százalékán
folyik kereskedelmi, árutermelõ gazdálkodás. A magas termelõképességét
bizonyítja, hogy az állam Brazília legnagyobb rizs, pamut és szójabab
termelõje. Ezzel szemben viszont a terület egynegyedét nem gazdaságos
marhafarmok foglalják el, amiket õ termékennyé tenne, és így nem
kellene újabb esõerdõ részeket kivágni, annak érdekében, hogy legyen
hol termelni – olvasható az Economist oldalán.
Az adományalapok létrehozása ösztönzõen hathat Brazíliára, talán
sikerül elérni az esõerdõirtások leállását. „A környezetvédelemnek ez a
leghatékonyabb és egyben legkevésbé költséges módja. Egy olyan olaj és
gázértékesítésbõl meggazdagodott országtól, mint Brazília joggal
várhatjuk el, hogy tegyen valamit környezete megóvásáért" – nyilatkozta
a norvég környezetminiszter.
Kitekintõ
